Az egyiptomi főügyész jelentette be kedden, hogy Egyiptom ötödik elnöke Mohamed Morsi február 16-án áll bíróság elé többek közt kémkedés, és összeesküvés vádjával. - adta hírül az al-alam iráni internetes napilap.
Morsit, és harmincöt társát, azzal vádolják, hogy olyan külföldi szervezetekkel tartotta a Morsi-kabinet a kapcsolatot, mint a palesztin Hamas terrorszervezettel, a dél-libanoni Hezbollahhal, valamint Iránnal.
Az elmozdított egyiptomi elnököt vádolják azzal is, hogy felkelést szervezett a Sínai-félszigeten.
Az Egyesült Államok két, és Izrael három térségbeli ellenfele szerepel a vádiratban újra, ahogyan a Mubarak-perben is szinte ezek voltak a vádak. (Hamas, Hezbollah, Irán.)
A vádak meg is mutatják, hogy kik mozgatják továbbra is a szálakat.
Irán 1 milliárd USA-dollár hitelt ajánlott fel Egyiptomnak februárban.
Mahmud Ahmadinedjad iráni elnök lépett fel ezzel a kezdeményezéssel, amikor Kairóban Mohamed Morsi egyiptomi vezetővel folytatott megbeszéléseket.
Kairó és Teherán viszonya 1980-ban szakadt meg amiatt, hogy Egyiptom békét kötött Izraellel és az egyiptomi hatóságok menedékjogot nyújtottak a megbuktatott iráni sahnak, Mohammed Reza Pahlavinak. A két ország csupán 2008-ban kezdte el rendezni viszonyát.
Mohamed Morsi pedig folytatta a 2008-as diplomáciai rendezési folyamatot.
Június 30-án, Morsi beiktatásának első évfordulóján Egyiptom szerte tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Július 1-jén Abdel Fattah as-Sisi tábornok, védelmi miniszter a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére, ellenkező esetben beavatkozással fenyegetve.
Morsi visszautasította, hogy engedményeket tegyen a politikába avatkozó katonaságnak, így július 3-án elmozdították és házi őrizetbe helyezték, bejelentve elnökségének végét és az alkotmány felfüggesztését. Másnap az alkotmánybíróság elnökét, Adli Mansurt iktatták be az elnökségbe. Az elnök elmozdítását követő hetekben kabinetjének számos tagját, és a Muzulmán Testvériség vezetőségét letartóztatták.
Aztán mintha csak a Morsi forgatókönyv ismétlődött volna meg Hosni Mubarak elmozdításakor is. Aki bár az Egyesült Államok, és Izrael szövetségese volt, de 2008 óta folyamatos kapcsolatokat tartott fen Iránnal.
2008 januárjában kezdett Mubarak, és Ahmadinedjad telefonos megbeszéléseket, melyeken a régió kérdéseit vitatták meg első alkalommal. A MENA hírügynökség akkor azt közölte, hogy a palesztin helyzetről, és a Libanonnal kapcsolatban folytattak hosszas eszmecserét.
A januári telefonos megbeszéléseket továbbiak követték.
Majd Hosni Mubarak, aki Mohamed Ali pasa (1806-1849) óta a leghosszabb ideig hatalmon lévő egyiptomi államfő volt az Irán felé való nyitása miatt arra a sorsa jutott mint utódja Morsi.
2011 januárjában fegyveres összecsapásokba és gyújtogatásokba torkolló tüntetés sorozat kezdődött Mubarak elnök ellen.
Február 1-jén a nyomás alatt Mubarak bejelentette, hogy nem indul a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Miután azonban a tüntetések tovább folytatódtak, az elnök 2011. február 11-én lemondott, és a hatalmat a hadsereg vezérkarának adta.
A Morsi kormány perbe fogta Mubarakot, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A Mansur által vezetett átmeneti kormány perbe fogta Morsit, aki akár halálra is ítélhetnek.
Mindkétszer az egyiptomi hadsereg volt a elnökök elmozdításának kulcsa. Mubarak ugyan lemondott, míg Morsi nem. De a hatalom mindkét esetben a hadsereg kezébe került.
Mindkét egykori elnök nyitott Irán felé, és mindkét egykori elnököt elmozdították.
Radikálisabb as-Sisi pártiak Nasser utódjának tartják a tábornokot ? Ezt döntse el mindenki maga.
Második alkalommal kétségtelen, hogy a világi egyiptomiak által kevésbé elfogadhatóbb politikai iszlámot, és merevebb radikálisabb Muszlim Testvériséghez kötődő kormány volt hatalmon, de ahogyan Mubarakot, úgy Morsit is az Egyesült Államok segítette hatalomra, és mozdította el, a hadsereg által előtte polgári elégedetlenséget generálva.
Morsit, és harmincöt társát, azzal vádolják, hogy olyan külföldi szervezetekkel tartotta a Morsi-kabinet a kapcsolatot, mint a palesztin Hamas terrorszervezettel, a dél-libanoni Hezbollahhal, valamint Iránnal.
Az elmozdított egyiptomi elnököt vádolják azzal is, hogy felkelést szervezett a Sínai-félszigeten.
Az Egyesült Államok két, és Izrael három térségbeli ellenfele szerepel a vádiratban újra, ahogyan a Mubarak-perben is szinte ezek voltak a vádak. (Hamas, Hezbollah, Irán.)
A vádak meg is mutatják, hogy kik mozgatják továbbra is a szálakat.
Irán 1 milliárd USA-dollár hitelt ajánlott fel Egyiptomnak februárban.
Mahmud Ahmadinedjad iráni elnök lépett fel ezzel a kezdeményezéssel, amikor Kairóban Mohamed Morsi egyiptomi vezetővel folytatott megbeszéléseket.
Kairó és Teherán viszonya 1980-ban szakadt meg amiatt, hogy Egyiptom békét kötött Izraellel és az egyiptomi hatóságok menedékjogot nyújtottak a megbuktatott iráni sahnak, Mohammed Reza Pahlavinak. A két ország csupán 2008-ban kezdte el rendezni viszonyát.
Mohamed Morsi pedig folytatta a 2008-as diplomáciai rendezési folyamatot.
Június 30-án, Morsi beiktatásának első évfordulóján Egyiptom szerte tüntetések kezdődtek az elnök és kormányzata ellen. Július 1-jén Abdel Fattah as-Sisi tábornok, védelmi miniszter a hadsereg nevében 48 órás ultimátumot adott a tüntetők igényeinek kielégítésére, ellenkező esetben beavatkozással fenyegetve.
Morsi visszautasította, hogy engedményeket tegyen a politikába avatkozó katonaságnak, így július 3-án elmozdították és házi őrizetbe helyezték, bejelentve elnökségének végét és az alkotmány felfüggesztését. Másnap az alkotmánybíróság elnökét, Adli Mansurt iktatták be az elnökségbe. Az elnök elmozdítását követő hetekben kabinetjének számos tagját, és a Muzulmán Testvériség vezetőségét letartóztatták.
Aztán mintha csak a Morsi forgatókönyv ismétlődött volna meg Hosni Mubarak elmozdításakor is. Aki bár az Egyesült Államok, és Izrael szövetségese volt, de 2008 óta folyamatos kapcsolatokat tartott fen Iránnal.
2008 januárjában kezdett Mubarak, és Ahmadinedjad telefonos megbeszéléseket, melyeken a régió kérdéseit vitatták meg első alkalommal. A MENA hírügynökség akkor azt közölte, hogy a palesztin helyzetről, és a Libanonnal kapcsolatban folytattak hosszas eszmecserét.
A januári telefonos megbeszéléseket továbbiak követték.
Majd Hosni Mubarak, aki Mohamed Ali pasa (1806-1849) óta a leghosszabb ideig hatalmon lévő egyiptomi államfő volt az Irán felé való nyitása miatt arra a sorsa jutott mint utódja Morsi.
2011 januárjában fegyveres összecsapásokba és gyújtogatásokba torkolló tüntetés sorozat kezdődött Mubarak elnök ellen.
Február 1-jén a nyomás alatt Mubarak bejelentette, hogy nem indul a szeptemberben esedékes elnökválasztáson. Miután azonban a tüntetések tovább folytatódtak, az elnök 2011. február 11-én lemondott, és a hatalmat a hadsereg vezérkarának adta.
A Morsi kormány perbe fogta Mubarakot, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A Mansur által vezetett átmeneti kormány perbe fogta Morsit, aki akár halálra is ítélhetnek.
Mindkétszer az egyiptomi hadsereg volt a elnökök elmozdításának kulcsa. Mubarak ugyan lemondott, míg Morsi nem. De a hatalom mindkét esetben a hadsereg kezébe került.
Mindkét egykori elnök nyitott Irán felé, és mindkét egykori elnököt elmozdították.
Radikálisabb as-Sisi pártiak Nasser utódjának tartják a tábornokot ? Ezt döntse el mindenki maga.
Második alkalommal kétségtelen, hogy a világi egyiptomiak által kevésbé elfogadhatóbb politikai iszlámot, és merevebb radikálisabb Muszlim Testvériséghez kötődő kormány volt hatalmon, de ahogyan Mubarakot, úgy Morsit is az Egyesült Államok segítette hatalomra, és mozdította el, a hadsereg által előtte polgári elégedetlenséget generálva.