Hatalmas felháborodást keltett az Európai Parlament elnökének beszéde az izraeli parlamentben a Knesszetben.
Martin Schultz megkérdezte, igaz-e, hogy a palesztinok kevesebb ivóvizet kapnak,mint a zsidók. Az EP elnöke hozzátette, egy ismeretlen palesztin fiatal állította meg és panaszolta el, hogy míg ők csak tizenhét liter vizhez jutnak naponta, addig egy zsidó lakos hetven literhez.
A kérdés elhangzása után a konzervatív képviselők egy része kivonult a parlamentből, mert már a felvetést is felháborítónak tartották
Moti Yogev Habayit Hayehudi Párt parlamenti képviselője a Knesszetben kiáltatta oda neki, hogy "szégyellje magát."
A Likud párti Moshe Feiglin azt kifogásolta hogy német nyelven tartott beszédet az Európa Parlament elnöke, és tette fel a kérdését az izraeli parlamentben.
"Nem tűröm el, hogy hamis erkölcsi kioktatásban részesítsék Izraelt a parlamentünkben, különösen nem németül." - írta Naftali Bennet gazdasági miniszter facebook oldalán.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tőle szokatlan módon meglehetősen higgadtan, úgy fogalmazott a beszéddel kapcsolatban.
Schulz "sok más európaihoz hasonlóan szelektíven ítéli meg a helyzetet" a palesztinok életkörülményeivel kapcsolatban, és lekicsinyli az Izraelre leselkedő veszélyek mértékét."
A kérdés elhangzása után sok jobb oldali képviselő elhagyta a Knesszetet, többek közt, Naftali Bennet gazdasági miniszter, és Moti Yogev Habayit Hayehudi Párt parlamenti képviselője
Az Izraeli Nemzeti Vízügyi Hatóság szerint, a Schultz által idézett számok pontatlanok voltak. A ciszjordániai telepesek (csak) négyszer több vizet fogyasztanak, minta palesztinok.
Martin Schultznak eredetileg biztosítania kellett volna az aggódó Izraelt, hogy az Európai Unió semmilyen bojkottot nem vezet be a zsidó állam ellen.
Izrael tavaly nyár óta aggódik, akkor ugyanis egy EU irányelv megtiltja az együttműködést a huszonnyolc EU-tagországnak a megszállt területeken élő izraeliekkel.
az irányelv értelmében az EU és minden tagállam Izraellel kötött összes szerződésében kell lennie egy olyan záradéknak, amely kimondja, hogy az unió álláspontja szerint az 1967-ben elfoglalt területek nem képezik Izrael részét, és azokra nem vonatkozik a megállapodás.
Martin Schultz megkérdezte, igaz-e, hogy a palesztinok kevesebb ivóvizet kapnak,mint a zsidók. Az EP elnöke hozzátette, egy ismeretlen palesztin fiatal állította meg és panaszolta el, hogy míg ők csak tizenhét liter vizhez jutnak naponta, addig egy zsidó lakos hetven literhez.
A kérdés elhangzása után a konzervatív képviselők egy része kivonult a parlamentből, mert már a felvetést is felháborítónak tartották
Moti Yogev Habayit Hayehudi Párt parlamenti képviselője a Knesszetben kiáltatta oda neki, hogy "szégyellje magát."
A Likud párti Moshe Feiglin azt kifogásolta hogy német nyelven tartott beszédet az Európa Parlament elnöke, és tette fel a kérdését az izraeli parlamentben.
"Nem tűröm el, hogy hamis erkölcsi kioktatásban részesítsék Izraelt a parlamentünkben, különösen nem németül." - írta Naftali Bennet gazdasági miniszter facebook oldalán.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tőle szokatlan módon meglehetősen higgadtan, úgy fogalmazott a beszéddel kapcsolatban.
Schulz "sok más európaihoz hasonlóan szelektíven ítéli meg a helyzetet" a palesztinok életkörülményeivel kapcsolatban, és lekicsinyli az Izraelre leselkedő veszélyek mértékét."
A kérdés elhangzása után sok jobb oldali képviselő elhagyta a Knesszetet, többek közt, Naftali Bennet gazdasági miniszter, és Moti Yogev Habayit Hayehudi Párt parlamenti képviselője
Az Izraeli Nemzeti Vízügyi Hatóság szerint, a Schultz által idézett számok pontatlanok voltak. A ciszjordániai telepesek (csak) négyszer több vizet fogyasztanak, minta palesztinok.
Martin Schultznak eredetileg biztosítania kellett volna az aggódó Izraelt, hogy az Európai Unió semmilyen bojkottot nem vezet be a zsidó állam ellen.
Izrael tavaly nyár óta aggódik, akkor ugyanis egy EU irányelv megtiltja az együttműködést a huszonnyolc EU-tagországnak a megszállt területeken élő izraeliekkel.
az irányelv értelmében az EU és minden tagállam Izraellel kötött összes szerződésében kell lennie egy olyan záradéknak, amely kimondja, hogy az unió álláspontja szerint az 1967-ben elfoglalt területek nem képezik Izrael részét, és azokra nem vonatkozik a megállapodás.