Az Edward Snowden által kilopott dokumentumok által a nyáron elindított óriási lavina meglehetősen lehetetlen helyzetbe hozta az amerikai hírszerzést és az Obama adminisztrációt. A globális felzúdulás hatására az elnök augusztus elején kezdeményezte az „NSA-bizottság” létrehozását.
Az öt főből álló csoport célja az NSA tevékenységének átvilágítása volt, a múlt héten leadott végleges jelentésüket ezen a héten hozta nyilvánosságra a Fehér Ház.
Kérdés, hogy a munkájuk milyen mértékben volt kirakattevékenység.
A dokumentum alapján a bizottság számos működés, és hatáskörbeli problémát azonosított az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségnél, az ezekből levont következtetéseik és változtatási javaslataik pedig összességében pozitívnak nevezhetőek. A remek kérdés csupán az, hogy ezeket a jövőben milyen mértékben fogják az amerikai illetékesek törvényekbe vagy egyéb szabályokba foglalni, vagy megmarad-e a riport a közvélemény haragjának csillapítására szolgáló kirakati dokumentumnak.
A komplett botrányt kirobbantó témával kezdve a bizottság egyáltalán nem engedné meg az NSA-nek a belföldi telefonhívások metaadatainak elfogását és tárolását, lévén az sérti a szabadságjogokat, bizalmi válságot eredményez. Az efféle adatokat a telefontársaságoknak vagy harmadik feleknek kellene a törvényben meghatározott módon megőrizniük, az adatokról az NSA racionális feltételek mellett kérhetne tájékoztatást.
A bizottság korlátozásokat vezetne be a „titkos” FISC (Foreign Intelligence Surveillance Court) bíróságtól beszerezhető parancsok kapcsán, ezekkel kizárólag megfelelő bizonyítékok vagy teljesen megalapozott gyanú megléte esetén lehetne adatszolgáltatásra kötelezni a vállalatokat. Ezen felül a cégek átláthatósági jelentéseikben feltüntethetnék, hogy pontosan hány adatkérést teljesítettek a titkos parancsok következtében, jelenleg ezen adatot össze kell mosniuk a megszokott bírósági végzéses ügyekkel.
Szintén ésszerű, hogy a bizottság szerint az NSA semmilyen körülmények közt sem kötelezhetne vállalatokat arra, hogy azok hátsó kapukat építsenek a rendszereikbe, továbbá gyengítési céllal nem befolyásolhatnák a szabványosítás előtt álló titkosítási eljárásokat.
A komplett NSA-botrány egyik kulcsfontosságú elemét természetesen a külföldiek után való tömeges kémkedés jelenti, a vonatkozó ajánlás szerint ezt nem ártana a jelenlegi formájában elfelejteni. A javaslat szerint a kormány csak rendkívül nyomós indokkal gyűjthetne nem publikus és személyes információkat a külföldiekről, kizárólag nagyon specifikus és a helyzethez szabott módon lehetne adathalászatot folytatni.
Mindez a jelenlegi szabályozásnál jobban hangzik, azonban megint csak túlságosan sok a szubjektív faktor, plusz a bizottság nem kívánja ellehetetleníteni az NSA munkáját sem, így külföldön érdemi változást talán fog eredményezni a bizottság jelentése.
A teljes jelentés lentebb letölthető.
Valószínűleg az elkövetkező napokban számos érdekesség kerülhet még napvilágra belőle, lévén 300 oldal átolvasása és értelmezése igénybe vesz némi időt.
Az öt főből álló csoport célja az NSA tevékenységének átvilágítása volt, a múlt héten leadott végleges jelentésüket ezen a héten hozta nyilvánosságra a Fehér Ház.
Kérdés, hogy a munkájuk milyen mértékben volt kirakattevékenység.
A dokumentum alapján a bizottság számos működés, és hatáskörbeli problémát azonosított az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségnél, az ezekből levont következtetéseik és változtatási javaslataik pedig összességében pozitívnak nevezhetőek. A remek kérdés csupán az, hogy ezeket a jövőben milyen mértékben fogják az amerikai illetékesek törvényekbe vagy egyéb szabályokba foglalni, vagy megmarad-e a riport a közvélemény haragjának csillapítására szolgáló kirakati dokumentumnak.
A komplett botrányt kirobbantó témával kezdve a bizottság egyáltalán nem engedné meg az NSA-nek a belföldi telefonhívások metaadatainak elfogását és tárolását, lévén az sérti a szabadságjogokat, bizalmi válságot eredményez. Az efféle adatokat a telefontársaságoknak vagy harmadik feleknek kellene a törvényben meghatározott módon megőrizniük, az adatokról az NSA racionális feltételek mellett kérhetne tájékoztatást.
A bizottság korlátozásokat vezetne be a „titkos” FISC (Foreign Intelligence Surveillance Court) bíróságtól beszerezhető parancsok kapcsán, ezekkel kizárólag megfelelő bizonyítékok vagy teljesen megalapozott gyanú megléte esetén lehetne adatszolgáltatásra kötelezni a vállalatokat. Ezen felül a cégek átláthatósági jelentéseikben feltüntethetnék, hogy pontosan hány adatkérést teljesítettek a titkos parancsok következtében, jelenleg ezen adatot össze kell mosniuk a megszokott bírósági végzéses ügyekkel.
Szintén ésszerű, hogy a bizottság szerint az NSA semmilyen körülmények közt sem kötelezhetne vállalatokat arra, hogy azok hátsó kapukat építsenek a rendszereikbe, továbbá gyengítési céllal nem befolyásolhatnák a szabványosítás előtt álló titkosítási eljárásokat.
A komplett NSA-botrány egyik kulcsfontosságú elemét természetesen a külföldiek után való tömeges kémkedés jelenti, a vonatkozó ajánlás szerint ezt nem ártana a jelenlegi formájában elfelejteni. A javaslat szerint a kormány csak rendkívül nyomós indokkal gyűjthetne nem publikus és személyes információkat a külföldiekről, kizárólag nagyon specifikus és a helyzethez szabott módon lehetne adathalászatot folytatni.
Mindez a jelenlegi szabályozásnál jobban hangzik, azonban megint csak túlságosan sok a szubjektív faktor, plusz a bizottság nem kívánja ellehetetleníteni az NSA munkáját sem, így külföldön érdemi változást talán fog eredményezni a bizottság jelentése.
A teljes jelentés lentebb letölthető.
Valószínűleg az elkövetkező napokban számos érdekesség kerülhet még napvilágra belőle, lévén 300 oldal átolvasása és értelmezése igénybe vesz némi időt.
nsa_report.pdf |