A dél-ukrajnai krími köztársaság parlamentje az orosz többségű terület autonómiája védelmében változtatásokat kezdeményez alkotmányában, továbbá Oroszországhoz készül fordulni segítségért és védelemért. - számolt be kedden a KyivPost angol nyelvű internetes napilap.
Erről a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége hozott döntést keddi ülésén. Az Ukrajnában kialakult válságos helyzet megvitatása közben Volodimir Klicsnyikov, a központi kormányt alkotó Régiók Pártjának képviselője kezdeményezte, hogy módosítsák az autonóm terület alkotmányának több pontját, nagyobb függetlenséget biztosítva ezáltal a kijevi központi hatalomtól. Kijelentette, hogy a jelenlegi politikai válság közepette, továbbá "nemzeti-fasiszta érzelmű politikai erők hatalmi törekvései" miatt szükséges az autonómia fokozottabb védelme.
Állítása szerint az említett, hatalomra törekvő erők meg akarják szüntetni a Krím autonóm státusát, ezért a helyi vezetésnek ki kell mutatnia politikai akaratát, hogy kész megvédeni a terület jogait és a szabadságát. Ezen túlmenően a politikus egy másik képviselőtársával együtt kezdeményezte, hogy a krími parlament kérjen Oroszországtól segítséget és védelmet. Arról, hogy milyen segítséget várnak Moszkvától, részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
A Krími Autonóm Köztársaság 1991-ben jött létre a Szovjetunió szétesése után önállóvá vált ukrán állam területén. Lakossága a legutóbbi, 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1,9 millió fő. A lakosság többsége, 58 százaléka orosz nemzetiségű, 24 százaléka ukrán, 12 százaléka pedig krími tatár.
Erről a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége hozott döntést keddi ülésén. Az Ukrajnában kialakult válságos helyzet megvitatása közben Volodimir Klicsnyikov, a központi kormányt alkotó Régiók Pártjának képviselője kezdeményezte, hogy módosítsák az autonóm terület alkotmányának több pontját, nagyobb függetlenséget biztosítva ezáltal a kijevi központi hatalomtól. Kijelentette, hogy a jelenlegi politikai válság közepette, továbbá "nemzeti-fasiszta érzelmű politikai erők hatalmi törekvései" miatt szükséges az autonómia fokozottabb védelme.
Állítása szerint az említett, hatalomra törekvő erők meg akarják szüntetni a Krím autonóm státusát, ezért a helyi vezetésnek ki kell mutatnia politikai akaratát, hogy kész megvédeni a terület jogait és a szabadságát. Ezen túlmenően a politikus egy másik képviselőtársával együtt kezdeményezte, hogy a krími parlament kérjen Oroszországtól segítséget és védelmet. Arról, hogy milyen segítséget várnak Moszkvától, részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
A Krími Autonóm Köztársaság 1991-ben jött létre a Szovjetunió szétesése után önállóvá vált ukrán állam területén. Lakossága a legutóbbi, 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1,9 millió fő. A lakosság többsége, 58 százaléka orosz nemzetiségű, 24 százaléka ukrán, 12 százaléka pedig krími tatár.