Kairó orosz fegyverek vásárlását fontolgatja - mondta Nabil Fahmy egyiptomi külügyminiszter a Russian Today csatornának adott interjújában. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter vajon hányszor hívta fel Abdel Fattah al-Sisi tábornokot ? Vagy visszafelé nem működött a dolog ? Júliusban forró drót volt a Pentagon, és Kairó között azért hogy áll a helyzet a "csendes" kétség kívül az egyik legelegánsabb hatalom átvétellel kapcsolatban, amit hadsereg az újkori történelemben elkövetett.
Az Egyesült Államok nagyon szerette volna megvetni a lábát Egyiptomban. Geopolitikailag már a Szuezi-csatornát tekintve is nagyon sok kérdést eldönt kinek a "felügyelete" alatt van a csatorna.
Oroszországnak is komoly érdekeltségei vannak a Közel-Keleten ez köztudott. Kína sem közömbös Egyiptom iránt, egyes elemzők szerint. Afrikai terjeszkedésének egy esetleges későbbi kapujaként lehet tekinteni. Ez a jövőben lehet kisebb törést okozhat az orosz-kínai kapcsolatokban. De ez még a távoli jövőkép.
Moszkvának nagyon sok fejtörést, és az elképzeléseihez képest jóval nagyobb befektetést jelentett az Öböl menti monarchiák jelentős anyagi támogatása, mellyel a Szíriában élősködő terrorszervezeteket, és militáns csoportokat támogatta.
Oroszország nem az nemzet "aki nem köszöni meg illő módon" ha fejtörést okoztak neki.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy regionális instabilitástól tartanak elemzők a Perzsa-öböl országaiban. A csatorna minden bizonnyal lezárva nem lesz, de nyomást gyakorolhat Moszkva Kairóra, hogy "sarcolja" meg a csatornán áthaladó ömlesztett árut szállító hajókat, valamint arra kényszerítse a hajózási társaságokat, hogy a Jóreménység-fokán keresztül szállítsák a búzát, és a rizst az Öböl-menti monarchiákba. Ezzel jelentősen megemelve a szállítási költségeket.
A búza 80 százaléka a Öböl-menti monarchiák országaiba a Szuezi csatornán keresztül érkezik az országba.
Az orosz és egyiptomi védelmi, és külügyminiszter november 13-14 között találkozik Kairóban.
Várhatóan a találkozón egyeztetik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fő irányait, köztük politikai, hadiipari és gazdasági szempontból.Az arab sajtó arról számolt be, hogy Moszkva és Kairó tárgyalásokat folytatnak a katonai-technikai szférát érintő megállapodás aláírásáról, az első egyezségre pedig állítólag a már közelgő miniszteri találkozón is sor kerülhet.
Aztán itt jön a "sunyi" futó ebben a sakkjátszmában.
Aki követte az eseményeket a szerint borítékolható volt, hogy felmelegszenek az orosz-egyiptomi kapcsolatok.
Egyiptom az IMF helyett az Öböl-menti monarchiáktól Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől és Kuvaittól vesz fel hitelt.
November 11-én vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt a szaúdi királlyal.
Hétfőn a libanoni elnök Michel Suleiman, és a szaúdi-libanoni milliárdos és korábbi miniszterelnök Saad Hariri folytatott megbeszéléseket Abdullah ibn Abdul-Aziz szaúdi királlyal.
A libanoni bankárok köztudottan híresek, és nagyon ügyesek.
Hogy ha az Öböl-menti országok megtörése a célja Moszkvának, akkor miért lobbizott valószínűleg a mellett vasárnap Putyin elnök a szaúdi királynál, hogy országa hitelezzen Egyiptomnak ? Az Öböl-menti monarchiák vezetői köztudottan rossz politikusok. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a mai állás szerinti 105 dolláros Brent olajat a monarchiák alig több mint a feléért adják a betelepült nyugati olajcégeknek, de nem meglepő a 20 dolláros hordónkénti ár sem. Az orosz elnök valószínűsíthető lobbija már a "kivéreztetés" része Moszkva részéről.
A hitelek egy része Moszkva antiguai, és barbudai számláira érkeznek majd meg az vásárolt fegyverek ellentételezéseiképp.
Hogy milyen véletlen ezeket a számlákat libanoni bankárok kezelik. Ugyanis bár kevés szó esik róla, de Moszkvától megszokott módon "csendesen" 2006-ban megérkeztek Libanonba is orosz üzletemberek, velük együtt delegáltak katonai, és Közel-Kelet szakértőket, és bár a Mediterrán Orosz Flotta (Hivatalos elnevezése : Földközi-tengeri munkacsoport) Úgy tűnhet csak és kizárólag Szíria miatt van jelen, de az orosz medve óvó árnyéka Libanonig is elér.
Az Egyesült Államok nagyon szerette volna megvetni a lábát Egyiptomban. Geopolitikailag már a Szuezi-csatornát tekintve is nagyon sok kérdést eldönt kinek a "felügyelete" alatt van a csatorna.
Oroszországnak is komoly érdekeltségei vannak a Közel-Keleten ez köztudott. Kína sem közömbös Egyiptom iránt, egyes elemzők szerint. Afrikai terjeszkedésének egy esetleges későbbi kapujaként lehet tekinteni. Ez a jövőben lehet kisebb törést okozhat az orosz-kínai kapcsolatokban. De ez még a távoli jövőkép.
Moszkvának nagyon sok fejtörést, és az elképzeléseihez képest jóval nagyobb befektetést jelentett az Öböl menti monarchiák jelentős anyagi támogatása, mellyel a Szíriában élősködő terrorszervezeteket, és militáns csoportokat támogatta.
Oroszország nem az nemzet "aki nem köszöni meg illő módon" ha fejtörést okoztak neki.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy regionális instabilitástól tartanak elemzők a Perzsa-öböl országaiban. A csatorna minden bizonnyal lezárva nem lesz, de nyomást gyakorolhat Moszkva Kairóra, hogy "sarcolja" meg a csatornán áthaladó ömlesztett árut szállító hajókat, valamint arra kényszerítse a hajózási társaságokat, hogy a Jóreménység-fokán keresztül szállítsák a búzát, és a rizst az Öböl-menti monarchiákba. Ezzel jelentősen megemelve a szállítási költségeket.
A búza 80 százaléka a Öböl-menti monarchiák országaiba a Szuezi csatornán keresztül érkezik az országba.
Az orosz és egyiptomi védelmi, és külügyminiszter november 13-14 között találkozik Kairóban.
Várhatóan a találkozón egyeztetik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fő irányait, köztük politikai, hadiipari és gazdasági szempontból.Az arab sajtó arról számolt be, hogy Moszkva és Kairó tárgyalásokat folytatnak a katonai-technikai szférát érintő megállapodás aláírásáról, az első egyezségre pedig állítólag a már közelgő miniszteri találkozón is sor kerülhet.
Aztán itt jön a "sunyi" futó ebben a sakkjátszmában.
Aki követte az eseményeket a szerint borítékolható volt, hogy felmelegszenek az orosz-egyiptomi kapcsolatok.
Egyiptom az IMF helyett az Öböl-menti monarchiáktól Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől és Kuvaittól vesz fel hitelt.
November 11-én vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt a szaúdi királlyal.
Hétfőn a libanoni elnök Michel Suleiman, és a szaúdi-libanoni milliárdos és korábbi miniszterelnök Saad Hariri folytatott megbeszéléseket Abdullah ibn Abdul-Aziz szaúdi királlyal.
A libanoni bankárok köztudottan híresek, és nagyon ügyesek.
Hogy ha az Öböl-menti országok megtörése a célja Moszkvának, akkor miért lobbizott valószínűleg a mellett vasárnap Putyin elnök a szaúdi királynál, hogy országa hitelezzen Egyiptomnak ? Az Öböl-menti monarchiák vezetői köztudottan rossz politikusok. Ezt mi sem mutatja jobban, mint a mai állás szerinti 105 dolláros Brent olajat a monarchiák alig több mint a feléért adják a betelepült nyugati olajcégeknek, de nem meglepő a 20 dolláros hordónkénti ár sem. Az orosz elnök valószínűsíthető lobbija már a "kivéreztetés" része Moszkva részéről.
A hitelek egy része Moszkva antiguai, és barbudai számláira érkeznek majd meg az vásárolt fegyverek ellentételezéseiképp.
Hogy milyen véletlen ezeket a számlákat libanoni bankárok kezelik. Ugyanis bár kevés szó esik róla, de Moszkvától megszokott módon "csendesen" 2006-ban megérkeztek Libanonba is orosz üzletemberek, velük együtt delegáltak katonai, és Közel-Kelet szakértőket, és bár a Mediterrán Orosz Flotta (Hivatalos elnevezése : Földközi-tengeri munkacsoport) Úgy tűnhet csak és kizárólag Szíria miatt van jelen, de az orosz medve óvó árnyéka Libanonig is elér.