Az Egyesült Államok 35. elnöke, és a First Lady Jacqueline Kennedy a dallasi repülőtérre érkezett 1963 november 22-én, ahol John Connally Dallas kormányzója -, és felesége Nellie fogadták.
Elindultak és a konvoj második autójába (két személyi testőr kíséretében) ültek be.
Ahogy a Houston Streetről az Elm Streetre fordult a nyitott limuzin, lövés dördült el a 82 méterre lévő tankönyvraktár 6. emeletéről. Ám a következő pillanatban még néhány lövés a szemközti térről is eldördült.
A Frist Lady a Parkland Memorial kórházhoz szállíttatta, azonban délután egy órakor nyilvánosságra hozták az elnök halálát.
Másfél órával később feleskették Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok 36. elnökét. az iszonyattól félájult Jacqueline Kennedy mellett tette le az elnöki esküt, az elnöki repülőgép, az Air Force One fedélzetén.
Megnevezett gyilkosa hivatalosan, Lee Harvey Oswald. Vele november 24-én Jack Ruby végzett, amikor Őt beidézte a Warren-Bizottság, amit a Kennedy elnök ellen elkövetett halálos merénylet körülményeit kivizsgáló bizottságként állítottak fel.
Oswaldot gondosan elszeparálták, még a bíróságra, meghallgatásra való szállításának időpontját sem mondták sohasem. A dallasi rendőrkapitány először 1963 november 23-án éjjel nyilatkozott a sajtónak, hogy november 24-én délelőtt 10 óra körül fogják a bíróságra szállítani Oswaldot. A riporterek már 10 órakor a bíróságelőtt tolongtak nem úgy Ruby, aki nem siette el a dolgot. 11 óra előtt indult el otthonról áll a Warren-jelentésben.
Később egy középszerű újságírónak Dorothy Kilgallennek felkelti az érdeklődését az ügy, és látni összefüggéseket. 1964. augusztus 20-án nyilvánosságra hozta a teljes Ruby vallomásának teljes jegyzőkönyvét a New York Journal-Americanban. 1965. november 4-én ezt mondotta barátainak: "Öt napon belül napvilágra hozom ezt az egész Kennedy ügyet." Négy nappal később a a New York Journal-American első oldalán gyászkeretben hozta: Dorothy Kilgallen halott. A hivatalos jelentés szerint nagy mennyiségű altatót vett be, majd alkoholt ivott rá. Sem az otthonában, sem a szerkesztőségben nem találták meg feljegyzéseit, készülő cikksorozatának dokumentumait.
Rubyt a dallasi börtön egy különleges örzött 6M cellájában tartották fogva, az Oswald ellen elkövetett merénylet miatt. 1966 december 9-én váratlanul rosszul lett 48 órával azelőtt, hogy a dallasi ahtóságok megkapták az utasítást, hogy Rubyt át kell szállítani. A Parkland kórházba. (Ahova Kennedy elnököt, és Oswaldot is.) aznap meg is volt adiagnózis. áttétes rák. Azonnali operáció mellett "döntöttek" a orvosok. Oswald már nem került ki élve a műtőből, de csak 1967. január 3-án jelentették be hogy meghalt.
Kennedy elnök több "hibás" döntést is hozott, és liberális külpolitikája nem fért bele a CIA elképzeléseibe. Hrucsov egy gyenge elnöknek tartotta. Később azt mondta róla, még azt sem tudta elérni amit a bécsi találkozón megígért, hogy leszereli a rakétáit Törökországból a kubai rakétaválság utáni megegyezés szerint. Kennedy 1961-től, 1963-ig volt az Egyesült Államok elnöke.
Johnson elnök 1967-ben csapatokat küldött a CIA nyomására Dominikai Köztársaságba, hogy jobboldali katonai junta támogatására, mert hamis jelentéseket tettek elé arról, hogy újabb castróista forradalomra kerül sor karibi szigetországban.
Az 1967. év végére 184.000 amerikai katona harcolt Vietnamban. 1968-ra közel félmillió amerikai katona járta már meg Vietnamot. A hidegháború leghidegebb éveiben több CIA akcióra is rábólintott. Kormányokat döntöttek meg. Diktátorokat cseréltek ki egy másik diktátorra, forradalmakat kreáltak, hamis hidegháborús fenyegetéseket az Johnson elnöknek.
Langleyben ma úgy emlékeznek ezekre az időkre, hogy "azok szép idők Lyndonnal."
Bármit aláírt, bármire engedélyt adott amit elé tettek a nemzetbiztonsági tanácsadók.Ez időben indult többek között a CIA több titkos programja. Az SD, (Irán) AM, (Kuba) ZR, (Lehallgatási programok NSA-val közösen) BLUEBIRD, (Elmeirányítási-program) MKSEARCH később MKOFTEN (Vegyifegyver tesztelési program)
Felettébb érdekes az is, és jól mutatja, hogy milyen befolyással volt akkoriban a CIA az amerikai törvényhozásra, hogy 1965-ig nem volt alelnöke az Egysült Államoknak. Johnson elnök 1963-tól, 1965-ig alelnök nélkül állt az Egyesült Államok élén, és hozott az ország számára igen fontos, és súlyos döntéseket.
1968. március 31-én a televízióban bejelentette, hogy leállítja a csapatszállításokat, nagyobb szerepet szán a dél-vietnamiaknak a harcokban, és nem indul az elnökválasztáson. Pár hét múlva meggyilkolták Martin Luther Kinget, majd Robert Kennedyt.
A többit az olvasókra bízom .... Mindenesetre a Kennedy család szinte minden tagja halott. A gyilkos halott, annak gyilkosa is halott. Az újságíró, aki Oswald gyilkosával is beszélt négyszemközt halott. Johnson elnök, aki olvasta azt a Warren-jelentést, amit utána senki sem is halott. Elnöksége után 10 évvel szívrohamban halt meg texasi farmján.
Elindultak és a konvoj második autójába (két személyi testőr kíséretében) ültek be.
Ahogy a Houston Streetről az Elm Streetre fordult a nyitott limuzin, lövés dördült el a 82 méterre lévő tankönyvraktár 6. emeletéről. Ám a következő pillanatban még néhány lövés a szemközti térről is eldördült.
A Frist Lady a Parkland Memorial kórházhoz szállíttatta, azonban délután egy órakor nyilvánosságra hozták az elnök halálát.
Másfél órával később feleskették Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok 36. elnökét. az iszonyattól félájult Jacqueline Kennedy mellett tette le az elnöki esküt, az elnöki repülőgép, az Air Force One fedélzetén.
Megnevezett gyilkosa hivatalosan, Lee Harvey Oswald. Vele november 24-én Jack Ruby végzett, amikor Őt beidézte a Warren-Bizottság, amit a Kennedy elnök ellen elkövetett halálos merénylet körülményeit kivizsgáló bizottságként állítottak fel.
Oswaldot gondosan elszeparálták, még a bíróságra, meghallgatásra való szállításának időpontját sem mondták sohasem. A dallasi rendőrkapitány először 1963 november 23-án éjjel nyilatkozott a sajtónak, hogy november 24-én délelőtt 10 óra körül fogják a bíróságra szállítani Oswaldot. A riporterek már 10 órakor a bíróságelőtt tolongtak nem úgy Ruby, aki nem siette el a dolgot. 11 óra előtt indult el otthonról áll a Warren-jelentésben.
Később egy középszerű újságírónak Dorothy Kilgallennek felkelti az érdeklődését az ügy, és látni összefüggéseket. 1964. augusztus 20-án nyilvánosságra hozta a teljes Ruby vallomásának teljes jegyzőkönyvét a New York Journal-Americanban. 1965. november 4-én ezt mondotta barátainak: "Öt napon belül napvilágra hozom ezt az egész Kennedy ügyet." Négy nappal később a a New York Journal-American első oldalán gyászkeretben hozta: Dorothy Kilgallen halott. A hivatalos jelentés szerint nagy mennyiségű altatót vett be, majd alkoholt ivott rá. Sem az otthonában, sem a szerkesztőségben nem találták meg feljegyzéseit, készülő cikksorozatának dokumentumait.
Rubyt a dallasi börtön egy különleges örzött 6M cellájában tartották fogva, az Oswald ellen elkövetett merénylet miatt. 1966 december 9-én váratlanul rosszul lett 48 órával azelőtt, hogy a dallasi ahtóságok megkapták az utasítást, hogy Rubyt át kell szállítani. A Parkland kórházba. (Ahova Kennedy elnököt, és Oswaldot is.) aznap meg is volt adiagnózis. áttétes rák. Azonnali operáció mellett "döntöttek" a orvosok. Oswald már nem került ki élve a műtőből, de csak 1967. január 3-án jelentették be hogy meghalt.
Kennedy elnök több "hibás" döntést is hozott, és liberális külpolitikája nem fért bele a CIA elképzeléseibe. Hrucsov egy gyenge elnöknek tartotta. Később azt mondta róla, még azt sem tudta elérni amit a bécsi találkozón megígért, hogy leszereli a rakétáit Törökországból a kubai rakétaválság utáni megegyezés szerint. Kennedy 1961-től, 1963-ig volt az Egyesült Államok elnöke.
Johnson elnök 1967-ben csapatokat küldött a CIA nyomására Dominikai Köztársaságba, hogy jobboldali katonai junta támogatására, mert hamis jelentéseket tettek elé arról, hogy újabb castróista forradalomra kerül sor karibi szigetországban.
Az 1967. év végére 184.000 amerikai katona harcolt Vietnamban. 1968-ra közel félmillió amerikai katona járta már meg Vietnamot. A hidegháború leghidegebb éveiben több CIA akcióra is rábólintott. Kormányokat döntöttek meg. Diktátorokat cseréltek ki egy másik diktátorra, forradalmakat kreáltak, hamis hidegháborús fenyegetéseket az Johnson elnöknek.
Langleyben ma úgy emlékeznek ezekre az időkre, hogy "azok szép idők Lyndonnal."
Bármit aláírt, bármire engedélyt adott amit elé tettek a nemzetbiztonsági tanácsadók.Ez időben indult többek között a CIA több titkos programja. Az SD, (Irán) AM, (Kuba) ZR, (Lehallgatási programok NSA-val közösen) BLUEBIRD, (Elmeirányítási-program) MKSEARCH később MKOFTEN (Vegyifegyver tesztelési program)
Felettébb érdekes az is, és jól mutatja, hogy milyen befolyással volt akkoriban a CIA az amerikai törvényhozásra, hogy 1965-ig nem volt alelnöke az Egysült Államoknak. Johnson elnök 1963-tól, 1965-ig alelnök nélkül állt az Egyesült Államok élén, és hozott az ország számára igen fontos, és súlyos döntéseket.
1968. március 31-én a televízióban bejelentette, hogy leállítja a csapatszállításokat, nagyobb szerepet szán a dél-vietnamiaknak a harcokban, és nem indul az elnökválasztáson. Pár hét múlva meggyilkolták Martin Luther Kinget, majd Robert Kennedyt.
A többit az olvasókra bízom .... Mindenesetre a Kennedy család szinte minden tagja halott. A gyilkos halott, annak gyilkosa is halott. Az újságíró, aki Oswald gyilkosával is beszélt négyszemközt halott. Johnson elnök, aki olvasta azt a Warren-jelentést, amit utána senki sem is halott. Elnöksége után 10 évvel szívrohamban halt meg texasi farmján.