"Nem adott világos választ arra az Iraki Kurd Autonóm Régió vezetősége arra, hogy mennyi olaj van a régióban, milyen áron adják el, és a bevétel hova fog kerülni." - mondta Hussein al-Shahristani iraki energiaügyi miniszterelnök-helyettes egy február 1-én rendezett Irak északi kurd régió olaj exportjával foglalkozó konferencián.
Nagyon sok vitás kérdés vármegoldásra az észak-iraki kurd régió, és a bagdadi kormányzat között. Főként a nyomott áron való kurd eladások aggasztják jobban a bagdadi központi kormányzatot.
Január elején az iraki kormány a pénzügyi támogatás megvonását helyezte kilátásba az autonóm iraki kurd területtől, ha a kurdok továbbra is olajat próbálnak exportálni Törökországon keresztül a központi kormány jóváhagyása nélkül.
A külföldi olajcégek nagy nyomást gyakorolnak lobbijukkal, mind a kurd vezetőkre mind pedig Bagdagra. Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök január elején kijelentette "Mindig megmondtuk ezeknek a vállalatoknak, adják ide az olajat, és megtérítjük a költségeiket, de nem adták ide, úgyhogy nem lesz térítés."
Bagdad szeretné minimálisra csökkenteni, éppen a szükségesre a külföldi olajcégek befolyását mind a kurd, mind pedig az iraki területeken található kőolajra.
Elsősorban attól tartanak, hogy ha kurd olaj is betör a világpiacra, a külföldi cégek a világpaci alá nyomják az árakat a megnövekedett kínálatra hivatkozva.
Nedjirvan Barzani észak-iraki kurd vezető Erbil városában az iraki parlament kurd származású képviselőivel találkozott január közepén. kijelentette a kurd régióban található olaj ügye Bagdad és a kurdok közös ügye, azt az alkotmányos keretek között kell rendezni.”
Barzani kurd vezető bízik abban, hogy a központi kormánnyal sikerül megegyezni az olajkereskedelem vitás kérdéseiben.
Bagdadnak nem hagyta jóvá a háromszáz ezer hordó napi kapacitású török kőolaj vezetéken keresztül való szállítást.
Törökországnak könnyű és gyors megoldást nyújtana az új vezeték egyes problémáira.
A jelenleg a bruttó hazai termék tíz százalékának mértékében adós ázsiai ország szeretné csökkenteni orosz gázimportját és iraki olajimportját.
Ezeket nemzetközi árakon veszi, már amikor hozzájut az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciói ugyanis gyakran gátolják Irakot abban, hogy akár Törökországnak is exportáljon kőolajat.
A kurd olaj a világpiaci árnál valamivel olcsóbb lenne, mert megnövekedett kínálat miatt lenyomnák az árát, de ezzel az iraki olajnak is csökkenne az eladási ára a világpiaci árhoz képest.
Az iraki kurd régióban található Shaikan olajmezőben a Magyar Olaj és Gázipari Részvénytársaságnak (MOL) húsz százalékos részesedése van.
A MOL-nak a kurdisztáni régió több területén is folytat kutatásokat. A Shaikan mellett két másik régióban is olajtalálatot ért el.
Ha az iraki kormány megvonja a támogatás a kurd régiótól a MOL befektetései is veszélybe kerülhetnek.
Nagyon sok vitás kérdés vármegoldásra az észak-iraki kurd régió, és a bagdadi kormányzat között. Főként a nyomott áron való kurd eladások aggasztják jobban a bagdadi központi kormányzatot.
Január elején az iraki kormány a pénzügyi támogatás megvonását helyezte kilátásba az autonóm iraki kurd területtől, ha a kurdok továbbra is olajat próbálnak exportálni Törökországon keresztül a központi kormány jóváhagyása nélkül.
A külföldi olajcégek nagy nyomást gyakorolnak lobbijukkal, mind a kurd vezetőkre mind pedig Bagdagra. Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök január elején kijelentette "Mindig megmondtuk ezeknek a vállalatoknak, adják ide az olajat, és megtérítjük a költségeiket, de nem adták ide, úgyhogy nem lesz térítés."
Bagdad szeretné minimálisra csökkenteni, éppen a szükségesre a külföldi olajcégek befolyását mind a kurd, mind pedig az iraki területeken található kőolajra.
Elsősorban attól tartanak, hogy ha kurd olaj is betör a világpiacra, a külföldi cégek a világpaci alá nyomják az árakat a megnövekedett kínálatra hivatkozva.
Nedjirvan Barzani észak-iraki kurd vezető Erbil városában az iraki parlament kurd származású képviselőivel találkozott január közepén. kijelentette a kurd régióban található olaj ügye Bagdad és a kurdok közös ügye, azt az alkotmányos keretek között kell rendezni.”
Barzani kurd vezető bízik abban, hogy a központi kormánnyal sikerül megegyezni az olajkereskedelem vitás kérdéseiben.
Bagdadnak nem hagyta jóvá a háromszáz ezer hordó napi kapacitású török kőolaj vezetéken keresztül való szállítást.
Törökországnak könnyű és gyors megoldást nyújtana az új vezeték egyes problémáira.
A jelenleg a bruttó hazai termék tíz százalékának mértékében adós ázsiai ország szeretné csökkenteni orosz gázimportját és iraki olajimportját.
Ezeket nemzetközi árakon veszi, már amikor hozzájut az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciói ugyanis gyakran gátolják Irakot abban, hogy akár Törökországnak is exportáljon kőolajat.
A kurd olaj a világpiaci árnál valamivel olcsóbb lenne, mert megnövekedett kínálat miatt lenyomnák az árát, de ezzel az iraki olajnak is csökkenne az eladási ára a világpiaci árhoz képest.
Az iraki kurd régióban található Shaikan olajmezőben a Magyar Olaj és Gázipari Részvénytársaságnak (MOL) húsz százalékos részesedése van.
A MOL-nak a kurdisztáni régió több területén is folytat kutatásokat. A Shaikan mellett két másik régióban is olajtalálatot ért el.
Ha az iraki kormány megvonja a támogatás a kurd régiótól a MOL befektetései is veszélybe kerülhetnek.