Izrael kilövőegységet telepített rakétaelhárító rendszerébe
Az izraeli hadsereg kilövőegységet telepített pénteken a Vaskupola (Iron Dome) nevű rakétaelhárító rendszerbe Tel-Aviv külvárosában azzal a céllal, hogy megvédje a lakosságot a Szíria ellen tervezett amerikai katonai csapás utáni esetleges támadásoktól - közölte az izraeli katonai rádió.

Izrael aatól tart, hogy rakétatámadás érheti a "zsidó állam" területét egyrészt a szíriai kormányerők, másrészt libanoni síita Hezbollah szervezet részéről. 

A hadsereg Észak és Dél-Izraelben, Haifában, Askelon-ba és Eilat-ba is telepített ütegeket a Vaskupola rakétaelhárító rendszerbe, és kész további két kilövőegység üzembe helyezésére. 

Az Egyesült Államok és Franciaország egy Szíria elleni katonai csapás lehetőségével fenyeget a következő napokban. Azzal az indokkal (hazugságok, és félinformációk halmazára alapozva - Szerk), hogy a damaszkuszi rezsim nagy valószínűséggel vegyi fegyvert vetett be. Egy pénteken közzétett izraeli közvélemény-kutatás szerint az Izraelben élő zsidók kétharmada támogatna egy Szíria elleni amerikai-európai katonai csapást. 

A megkérdezettek többsége azonban úgy vélte, egy ilyen beavatkozás valószínűleg Izrael elleni válaszcsapáshoz vezetne - írta a The Washington Post című amerikai napilap.

Csend és és furcsa nyugtalan nyugalom van Izrael minden részén, senki nem tudja, hogy a hétvégén vagy , akár a jövő hét elején valóban lesz e katonai akció Szíria ellen.

Az izraeli közszolgálati TV jelenleg élő adásban, körkapcsolásos közvetítéssel hozza a lakosság tudtára, hogy a Szíria elleni katonai csapás nem került le a napirendről. Az izraeli haditengerészet hősi halottaira emlékeznek ma este. Beni Ganz az izraeli hadsereg vezérkari főnöke tart beszédet a ceremónián.

Az élet folyik a normális ütemben, de ezzel együtt Észak Izraelben megkezdődött a készenlét.
Dél-Izraelben nem osztottak ki védőfelszerelést, a polgárvédelem azonban ígéretet tett arra, hogy ha szükség lesz rá déliek is megkapják a gázmaszkot.


Kapcsolódó : Netanjahu két arca - Kifelé fenyeget, befelé megnyugtat

Izrael megállapodott Ugandával a zsidó államba érkezett szudáni és eritreai menekültek átköltöztetéséről - jelentette az izraeli Haarec című lap pénteken, miután a katonai cenzor feloldotta a titkos tárgyalásokon történt egyezmény több részletének hírzárlatát.

Gideon Saar izraeli belügyminiszter szerdán közölte a parlament belügyi és környezetvédelmi bizottságának ülésén, hogy véglegesítettek egy megállapodást az eritreai és a szudáni menekülteknek az őszi zsidó ünnepek utáni, egy szerdán még meg nem nevezett afrikai országba történő áttelepítéséről.

Az egyezmény számos részlete továbbra sem nyilvános, például nem lehet tudni, hogy Izrael pontosan miféle gazdasági és fegyverszállítási üzleteket ígért cserébe Ugandának. Az afrikai menekültek először egy türelmi időszak alatt önként távozhatnak összes Izraelben szerzett javaikkal és egy meg nem nevezett összegű újrakezdési segéllyel. Ám ha önként nem mennek, később büntető intézkedéseket léptetnek életbe, bevonják tartózkodási engedélyüket és megbüntetik munkáltatóikat.

Saar szerint az Izraelben tartózkodó mintegy hatvanezer afrikai döntő többsége gazdasági bevándorló és nem menekült, kilencven százalékuk nem is folyamodott a menekült státusért. Több izraeli emberi jogi szervezet közös közleményben bírálta a kormány megállapodását, mert szerintük Uganda nem tudja garantálni az odatelepítettek további személyes biztonságát.

Különös dilemmával szembesül Izrael vezetése ezekben a napokban.
 Egyszerre próbálják fenyegetésekkel elrettenteni Szíriát egy esetleges ellencsapástól és megnyugtatni az ország lakosságát, hogy az ellencsapás valószínűsége roppant csekély.

A civilek nem bíznak a politikusokban, és ellentmondást látnak abban, hogy egyrészt roppant csekélynek nevezik egy vegyi támadás valószínűségét, másrészt a hadsereg növeli készültségét és légvédelmi rendszerekkel próbálja lefedni az országot.
A gázálarcot osztó állomások előtt kígyózó sorok tanúsága szerint a nyugtatás sikertelen volt, az izraeliek nem hisznek a veszélyt tagadó és elhanyagolhatónak nevező politikusi nyilatkozatoknak. A központi gondoskodás helyett az egyéni utat keresik. Személyes biztonságérzetük növelése érdekében, és persze évekig tartó cionista agymosás miatt, melyben állandóan ellenségeket kreálnak a lakosságnak, készek egész nap sorban állni a tűző napon.

A 2006-os második izraeli-libanoni háború óta világos, hogy a hadműveletek legalább annyira a hátországban dőlnek el, mint a csatamezőn, a hadsereg mellett célba vett civil lakosság türelmének függvényében, az izraeli hadvezetés nem tanult a történtekből, és nem gondoskodott az emberek számára a csillapító szavaknál fontosabb gázálarcról vélekednek sokan Izraelben.

Ráadásul a Szíria elleni hangzatos fenyegetések sem tűnnek hatékonynak. A Maariv izraeli napilap szerint a vezérkarnál nem örülnek ennek, és túlzásnak tartják Benjamin Netanjahu miniszterelnök kirohanásait, védelmi szempontból hasznosabbnak tartanák az önmegtartóztatást és a hallgatást.
Sokak szerint fenyegetéseivel Netanjahu csapdát állít magának, behatárolja jövőbeni mozgásterét, hasonlóan Barack Obama amerikai elnökhöz, aki Bassar al-Assad szíriai elnök számára “tűréshatárt” határozott meg, és ezzel a maga kezét is megkötötte.
A Maariv közvélemény-kutatása szerint az izraeliek döntő többsége, a lakosság 77 százaléka úgy véli, hogy az országnak nem kellene részt vennie egy Szíria elleni katonai akcióban, s erről még Netanjahu saját likudos “héja” szavazótáborának 79 százaléka is hasonlóképp vélekedik.

Az utolsó falasák megérkeztével befejeződött az etiópiai fekete zsidók áttelepítése Izraelbe - közölte bevándorlási ügyekért felelős Zsidó Ügynökség szerdán. 
Az utolsónak mondott etiópiai falasákat összesen 450 főt két repülőgépen szállították Izraelbe. Natan Saranski, az ügynökség elnöke "megindító történelmi pillanatnak" nevezte érkezésüket.
Izrael 1948-as alapítása óta összesen több mint 90 ezer falasa bevándorlót fogadott be Etiópiából. Az utóbbi három év alatt mintegy hétezren települtek át.
A falasák többsége 1984 és 1991 között érkezett a zsidó állam területére. Az izraeli kormány 2000-ben nyitotta meg újra az úgynevezett falasa-dossziét, amikor elhatározta, hogy az utolsó fekete zsidókat is - mintegy húszezer embert, az országba szállítja.
Az etiópiai zsidók évszázadokon át elszigetelten éltek a többi zsidó közösségtől. Az izraeli vallási hatóságok hosszú ideig nem jutottak egyezségre abban a kérdésben, hogy elismerjék-e a teljesen eltérő kulturális szokásokkal élő falasákat zsidóként.

 Állítólag az amerikai hírszerzés beazonosította a szíriai vezérkar egyik tagja és a vegyifegyver üteg parancsnoka között folyó telefonbeszélgetést.
Az amerikai hírszerzés kezében van annak a telefonbeszélgetésnek a felvétele, amikor a sziriai hadügyminisztérium egyik vezetője a vegyi fegyver bevetésével megbízott üteg parancsnokával hisztérikusan ordít és magyarázatot követel a vegyi fegyver használatra.

Lapid megtiltotta frakciójának a részvételt
Mahmud Abbas palesztin elnök szeptember 3-án izraeli politikusokból álló delegációt fog vendégül látni Ramallahban, viszonozva azt a meghívást minek keretében palesztin képviselők utaztak július 31-én Jeruzsálembe, egy, a Knesszetben tartott tanácskozásra.

Jair Lapid, az Atid elnöke, pénzügyi tárcavezető megtiltotta frakció-társainak a részvételt, mondván a színfalak mögött zajló hivatalos párbeszédet nehezítheti, ha párhuzamosan a koalíciós pártok tagjai Abbass-al találkoznak, illetve konzultálnak. Lapid aláhúzta, folyamatban van egy létfontosságú egyeztetés a konszolidáció legfőbb kérdéseiről, nincs szükség arra, hogy közben az ott elhangzókkal ellentétes kijelentések történjenek a kormánypártok részéről.

Avigdor Lieberman, az Izrael elnöke leszögezte, teljesen felesleges odafigyelni a palesztin elnök angolul tett, békülékeny hangnemű, pragmatikus kijelentéseire, "mert azokkal abszolút ellentétes módon beszél saját alattvalóihoz." 
Lieberman szerint a részvételt ösztönző ellenzéki képviselők is jobban tették volna, ha a 26 terrorista legutóbbi kiadása idején látogatnak Ramallah-ba, "mert akkor tényleges valójában ismernék a „palesztin tárgyalópartnereiket, akik ünnepelve fogadták véreskezű gyilkosok visszatérését."- mondta a The Jerusalem Post-nak  Lieberman.

Simon Perez izraeli elnök vasárnap felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy “szabaduljanak meg” a szíriai vegyi fegyverekről.

“A vegyi fegyverek nem maradhatnak ott, legyenek akár Bassar al-Assad szír elnök kezében, vagy bárki máséban” – szögezte le az izraeli politikus, mikor Jeruzsálemben fogadta Laurent Fabius francia külügyminisztert. “Ez nagyon bonyolult, nagyon költséges, de még bonyolultabb és még veszélyesebb lenne a dolgokat úgy hagyni, ahogy most mennek” – tette hozzá a szerdai állítólagos szíriai vegyifegyver-támadásra utalva. A szíriai ellenzék szerint a kormányerők mérges gázt vetettek be Damaszkusz közelében, ami több száz halottat követelt. A damaszkuszi kormány mindezt cáfolja, ám egy pénteki hír szerint amerikai és szövetséges hírszerző szervek előzetes értékelésükben a militáns-terroristáknak adtak igazat.

Izraelben a várható Szíria elleni katonai csapás előtt készültségbe helyeznek minden védelmi rakétarendszert

Észak-Izraelben telepítik a Vaskupola nevű, rövid hatótávolságú rakéták ellen védő rendszer egy újabb kilövőegységét és megkezdték az ország középső részének védelmében egy további állomás kiszállítását.

Növelték a katonai készültséget az izraeli rakétavédelem két másik eleménél, a nagyobb hatótávolságú rakéták ellen védő Hec (Nyíl) rendszernél, illetve a közepes hatótávolságú Patriotoknál.

A hadsereg szóvivője szerint csak biztonsági intézkedésekről van szó, mert a katonai elemzők továbbra is úgy vélik, kicsi az esélye, hogy Szíria megtámadja Izraelt a várható amerikai katonai csapás miatt.

Az izraeli média hétfőn a Szíria elleni háború esélyeit latolgatja és azt, hogy miként érintheti ez a zsidó államot. A Maariv című lap vezércikke szerint Barack Obama amerikai elnök hajlik egy Damaszkusz elleni közeli csapás engedélyezésére, miután Washingtonban szinte biztosra veszik, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai vegyi fegyvert használtak.


Ugyanakkor Jeruzsálemben attól tartanak, hogy nem lesz hatékony a katonai lépés, és Szíria a nemzetközi beavatkozás nyomán megtámadja Izraelt - írja az újság.

A Jediót Ahronót című lap internetes hírportálja, a ynet Obama elnök beavatkozási lehetőségeit mérlegeli. Első helyen egy vegyi fegyvert bevető egységek elleni légicsapást jelöl meg, de ennek hátránya a pontos hírszerzéshez szükséges idő. Lehetséges a szíriai légierő és a ballisztikus fegyverek elleni légicsapás, de ekkor számolni kell a belesüllyedéssel a "szíriai mocsárba" - írja a lap. Ha repüléstilalmi övezetté nyilvánítanák Szíriát, azzal nem semlegesítenék az ellenséges tüzérséget. Ha viszont Obama a vegyi fegyverek raktárainak elfoglalását választaná, ahhoz szárazföldi csapatokat kellene bevetnie, amit az amerikaiak nem támogatnak.

A Háárec című lap hétfői elemzése szerint véget ért a "stabil instabilitás" korszaka a térségben, a vegyi fegyverek szinte bizonyos szíriai bevetése beavatkozásra készteti Washingtont, bármennyire szeretne is kívül maradni ezen a polgárháborús viszályon. Mindez Izraelre is hatással lehet, akármennyire óvakodott is eddig a szíriai elnök Jeruzsálem megtámadásától.

A lap szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egy szíriai katonai célpontok elleni amerikai rakétatámadás, talán a légierő fedezetében, és a célpontok között lehetnek parancsnoksági épületek, a légierő és föld–föld rakéták kilövőhelyei. Az amerikai elnök egy egyszeri büntetőakciót próbál majd végrehajtani, amely a jövőre nézve elrettentő hatással lenne, de nem biztos, hogy ez lehetséges: nehéz kiszámítani Aszad elnök válaszát és azt, hogy Obama lépése nem robbant-e ki egy regionális háborút. Washingtonban az elemzés szerint elsősorban attól tartanak, hogy az akció túlnőhet eredeti célján.