Dr. Joul Bchara február 12-én este hét órakor - a szervezők kérésére cenzúrázva - helyen előadást tartott Szíriáról és a szír válságról. Az előadás ismételten nagyon informatív jellegű volt, ahol az aktuálpolitikai helyzeten kívül Szíria történelmére és természeti adottságaira is betekintés nyerhetett a hallgatóság.
Na de először is pár szó dr. Joul Bcharáról. Egy szíriai kis faluból származik, de 1987-ben Magyarországra jött - szíriai és magyar ösztöndíjjal - tanulni. Építészmérnök végzettséget szerzett, majd 1992-ben visszatért Szíriába. 2003 aztán egy magyar cég felhívására ismét Magyarországra jött és magyar mérnökökkel és munkásokkal együtt Líbiába ment dolgozni. Ott is maradt a 2011-es polgárháború kitöréséig. Személyes megtapasztalhatta "az arab tavasz jótékony" hatását.
Az építészmérnök legelőször kitért pár alapadatra Szíriáról. Például most hallottam először, hogy a szír zászló színei és csillagai mit is szimbolizálnak valójában: a fekete a tudományos és irodalmi felvilágosulást, fehér az Omajjád dinasztia nagyságát (akiknek az uralkodása alatt Damaszkusz volt a központ), a zöld csillagok az igazságot. A csillagok száma azért kettő, mert 1958-1961 Egyiptom és Szíria létrehozta az Egyesült Arab Köztársaságot, s akkor abban reménykedtek, hogy a többi arab ország is csatlakozik, s majd 22 csillag lesz a zászlóban.
A "felkelők" zászlaja abban különbözik, hogy a vörös szín helyett (amely a hatalmon lévő Baasz-pártot szimbolizálja) zöld sáv látható. Három vörös csillag van a közepén, amely egyértelműen a francia mandátum alatti zászlóra emlékeztet. Ez már önmagában komoly ellenérzéseket szült a legtöbb szíriai körében, mert ez ismét valamiféle nagyhatalom "gyámságára" enged következtetni.
Ezután következett Szíria földrajzi adottságainak bemutatása és egy rövid történelmi óra. Megtudhattuk, hogy számos nép és civilizáció szülőhelye vagy fontos területe volt a mai Szíria: Babilon, asszír, arameus, kánanita stb. Szíria sokáig különböző birodalmak (Római, Perzsa, Arab, Török és végül Francia) uralma alatt volt, végleges függetlenségét 1946-ban nyerte el.
Nos ezután rátértünk a szíriai válság okaira, amelyet Bchara úr két csoportra osztott: külső és belső. Szíriában azért került sor a mostani harcokra, mert egyrészt mindig is támogatta az arab nacionalista és függetlenségi mozgalmakat pl. Palesztinában, Egyiptomban, Libanonban. Ez pedig sem Izraelnek, és sem a vahabizmus fellegvárának Szaúd-Arábiának nem tetszett.
Másodszor a Leviatán és a többi, földközi tengeri gázmező ott fekszik a szíriai partoktól nem messze. Ezenfelül az ország pont metszővonalában van egy nyugati-szaúdi csővezeték építési projektnek. Harmadszor pedig stratégiai pozíciója kiemelt hellyé teszi a térségben, s az amerikai "új közel-keleti" külpolitika szemét már régóta csípi ez az ország.
Természetesen belső okokat is felsorolt, mert magában a külső tényezők nem lennének elég: társadalmi és kulturális (főleg vallási különbségek) és a korrupció.
Most részletesebben a válság menetére és a különböző nagyhatalmak hozzáállására nem térnék ki, mivel aki szorosan követi az eseményeket, vagy rendszeres olvasója az oldalunknak, az tisztában ezekkel.
Bchara ezeket követően a három fő szíriai erőre tért ki: kormányerő, politikai ellenzék és a fegyveres ellenzék. Ezekről röviden:
A kormányerők alatt kell érteni a rendfenntartó egységeket, a kb. 200 000 Szíriai Arab Hadsereget, Hazafi Védelmi Hadsereget (10 000 önkéntest). Ezenkívül külföldiek is harcolnak Bassár el-Aszad oldalán: a libanoni Hezbollah kb. 3000 fővel van jelen a harcokban, valamint létezik egyfajta Arab Nemzeti Gárda, a többi arab ország önkéntesei, bár számuk csak kb. kétezerre tehető.
Az ellenzéken belül Bchara megkülönbözteti a politikai és a fegyverest. A politikai egyértelműen akik nem fegyverrel, hanem tárgyalásos és javaslat útján kívánják megvalósítani elképzelésüket. Ők jelen vannak a parlamentben és Aszad általában teljesíti a kéréseiket: pl. az évtizedes szükségállapot feloldása.
Ezzel szemben van a fegyveres ellenzék, amelyre az előadó több dián keresztül is kitért: van a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA), amely főleg dezertált katonákból és szír állampolgárokból áll. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan sok a külföldi terrorista-militáns szervezet az országban, akiknek csak a töredéke szíriai, valójában mind a szélsőséges iszalmizmus képviselői.
Három fő csoportba oszlanak:
1. al-Nuszrah Front: 60 000 fő, ebből talán 9000-10 000 szír
2. Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL)
3. Idén novemberben alakult Szíriai Iszlamista Front - 80 000 fő, ennek kb. fele szír.
A hallgatóság előtt Bchara beszámolt ezen csoportok tombolásáról és atrocitásairól (fosztogatás, fejlevágás, erőszak és szívevés), amely bizony nagy döbbenetet váltott ki a jelenlévőkből.Az előadó külön kitért a menekültek helyzetéről (2,5 millióan menekültek külföldre), de súlyos a belső menekültek ügye is. Sokan a harcok elől a partvidékre költöztek, amely a kormányerők kezén van.
Az előadást termékeny vita és kérdés-hozzászólás özön követte. Bchara úr és a jelenlévő szírek mind válaszoltak, vagy kiegészítették egymást. Természetesen szóba került a II. András által pénzelt Krak des Chevaliers sorsa és a régészeti misszió jelenlegi állása. Nagy megdöbbenést (és ahogy észrevettem) kisebb hitetlenkedést váltott ki a hallgatóságból a nők helyzete Szíriában. Az arab országban ugyanis ( a 2011 Tunéziával együtt) volt a legjobb a nők helyzete. Sok nő dolgozott hivatalokban, hadseregben, sőt még a kormányokban is (pl. egy időben a turisztikai minisztériumban csak női alkalmazottak dolgoztak). Teljesen szabadon öltözhetnek, még a kendő sem kötelező.
Összegzésként ismét egy nagyon jó és tanulságos, szíriai válsággal kapcsolatos előadásnak lehettem a a tanúja. Hitelessége abban rejlett az egésznek, hogy a szír Joul Bchara magyar egyetemet végzett ember, így magyarul és a kultúrális aspektusokat is figyelembe véve tartotta meg az előadást. Értelmiségiként igyekezett a legjobban megfogalmazni a mondanivalóját és ő is elismerte,hogy a Baasz-párt is követett el hibákat, nem ment el kritika nélkül a kormány mellett sem. Ugyanakkor az eddigi előadások közül - legalábbis a magyarországi Külügyi Intézet konferenciájához képest - a legpontosabb kaptuk arról, hogy mi is zajlik a Kelet-Mediterráneum országában.
Sajnos képet a szervezők felszólítására nem közölhetünk az előadásról.
Na de először is pár szó dr. Joul Bcharáról. Egy szíriai kis faluból származik, de 1987-ben Magyarországra jött - szíriai és magyar ösztöndíjjal - tanulni. Építészmérnök végzettséget szerzett, majd 1992-ben visszatért Szíriába. 2003 aztán egy magyar cég felhívására ismét Magyarországra jött és magyar mérnökökkel és munkásokkal együtt Líbiába ment dolgozni. Ott is maradt a 2011-es polgárháború kitöréséig. Személyes megtapasztalhatta "az arab tavasz jótékony" hatását.
Az építészmérnök legelőször kitért pár alapadatra Szíriáról. Például most hallottam először, hogy a szír zászló színei és csillagai mit is szimbolizálnak valójában: a fekete a tudományos és irodalmi felvilágosulást, fehér az Omajjád dinasztia nagyságát (akiknek az uralkodása alatt Damaszkusz volt a központ), a zöld csillagok az igazságot. A csillagok száma azért kettő, mert 1958-1961 Egyiptom és Szíria létrehozta az Egyesült Arab Köztársaságot, s akkor abban reménykedtek, hogy a többi arab ország is csatlakozik, s majd 22 csillag lesz a zászlóban.
A "felkelők" zászlaja abban különbözik, hogy a vörös szín helyett (amely a hatalmon lévő Baasz-pártot szimbolizálja) zöld sáv látható. Három vörös csillag van a közepén, amely egyértelműen a francia mandátum alatti zászlóra emlékeztet. Ez már önmagában komoly ellenérzéseket szült a legtöbb szíriai körében, mert ez ismét valamiféle nagyhatalom "gyámságára" enged következtetni.
Ezután következett Szíria földrajzi adottságainak bemutatása és egy rövid történelmi óra. Megtudhattuk, hogy számos nép és civilizáció szülőhelye vagy fontos területe volt a mai Szíria: Babilon, asszír, arameus, kánanita stb. Szíria sokáig különböző birodalmak (Római, Perzsa, Arab, Török és végül Francia) uralma alatt volt, végleges függetlenségét 1946-ban nyerte el.
Nos ezután rátértünk a szíriai válság okaira, amelyet Bchara úr két csoportra osztott: külső és belső. Szíriában azért került sor a mostani harcokra, mert egyrészt mindig is támogatta az arab nacionalista és függetlenségi mozgalmakat pl. Palesztinában, Egyiptomban, Libanonban. Ez pedig sem Izraelnek, és sem a vahabizmus fellegvárának Szaúd-Arábiának nem tetszett.
Másodszor a Leviatán és a többi, földközi tengeri gázmező ott fekszik a szíriai partoktól nem messze. Ezenfelül az ország pont metszővonalában van egy nyugati-szaúdi csővezeték építési projektnek. Harmadszor pedig stratégiai pozíciója kiemelt hellyé teszi a térségben, s az amerikai "új közel-keleti" külpolitika szemét már régóta csípi ez az ország.
Természetesen belső okokat is felsorolt, mert magában a külső tényezők nem lennének elég: társadalmi és kulturális (főleg vallási különbségek) és a korrupció.
Most részletesebben a válság menetére és a különböző nagyhatalmak hozzáállására nem térnék ki, mivel aki szorosan követi az eseményeket, vagy rendszeres olvasója az oldalunknak, az tisztában ezekkel.
Bchara ezeket követően a három fő szíriai erőre tért ki: kormányerő, politikai ellenzék és a fegyveres ellenzék. Ezekről röviden:
A kormányerők alatt kell érteni a rendfenntartó egységeket, a kb. 200 000 Szíriai Arab Hadsereget, Hazafi Védelmi Hadsereget (10 000 önkéntest). Ezenkívül külföldiek is harcolnak Bassár el-Aszad oldalán: a libanoni Hezbollah kb. 3000 fővel van jelen a harcokban, valamint létezik egyfajta Arab Nemzeti Gárda, a többi arab ország önkéntesei, bár számuk csak kb. kétezerre tehető.
Az ellenzéken belül Bchara megkülönbözteti a politikai és a fegyverest. A politikai egyértelműen akik nem fegyverrel, hanem tárgyalásos és javaslat útján kívánják megvalósítani elképzelésüket. Ők jelen vannak a parlamentben és Aszad általában teljesíti a kéréseiket: pl. az évtizedes szükségállapot feloldása.
Ezzel szemben van a fegyveres ellenzék, amelyre az előadó több dián keresztül is kitért: van a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA), amely főleg dezertált katonákból és szír állampolgárokból áll. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan sok a külföldi terrorista-militáns szervezet az országban, akiknek csak a töredéke szíriai, valójában mind a szélsőséges iszalmizmus képviselői.
Három fő csoportba oszlanak:
1. al-Nuszrah Front: 60 000 fő, ebből talán 9000-10 000 szír
2. Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL)
3. Idén novemberben alakult Szíriai Iszlamista Front - 80 000 fő, ennek kb. fele szír.
A hallgatóság előtt Bchara beszámolt ezen csoportok tombolásáról és atrocitásairól (fosztogatás, fejlevágás, erőszak és szívevés), amely bizony nagy döbbenetet váltott ki a jelenlévőkből.Az előadó külön kitért a menekültek helyzetéről (2,5 millióan menekültek külföldre), de súlyos a belső menekültek ügye is. Sokan a harcok elől a partvidékre költöztek, amely a kormányerők kezén van.
Az előadást termékeny vita és kérdés-hozzászólás özön követte. Bchara úr és a jelenlévő szírek mind válaszoltak, vagy kiegészítették egymást. Természetesen szóba került a II. András által pénzelt Krak des Chevaliers sorsa és a régészeti misszió jelenlegi állása. Nagy megdöbbenést (és ahogy észrevettem) kisebb hitetlenkedést váltott ki a hallgatóságból a nők helyzete Szíriában. Az arab országban ugyanis ( a 2011 Tunéziával együtt) volt a legjobb a nők helyzete. Sok nő dolgozott hivatalokban, hadseregben, sőt még a kormányokban is (pl. egy időben a turisztikai minisztériumban csak női alkalmazottak dolgoztak). Teljesen szabadon öltözhetnek, még a kendő sem kötelező.
Összegzésként ismét egy nagyon jó és tanulságos, szíriai válsággal kapcsolatos előadásnak lehettem a a tanúja. Hitelessége abban rejlett az egésznek, hogy a szír Joul Bchara magyar egyetemet végzett ember, így magyarul és a kultúrális aspektusokat is figyelembe véve tartotta meg az előadást. Értelmiségiként igyekezett a legjobban megfogalmazni a mondanivalóját és ő is elismerte,hogy a Baasz-párt is követett el hibákat, nem ment el kritika nélkül a kormány mellett sem. Ugyanakkor az eddigi előadások közül - legalábbis a magyarországi Külügyi Intézet konferenciájához képest - a legpontosabb kaptuk arról, hogy mi is zajlik a Kelet-Mediterráneum országában.
Sajnos képet a szervezők felszólítására nem közölhetünk az előadásról.