A CIA "terrorellenes" programjának résztvevőit felelősségre kell vonni – véli az Európa Tanács emberjogi biztosa. A szakértők az EU egyes tagjai politikai becstelenségét és a Washington által alkalmazott „kettős mérce” politikát hibáztatja.
"Nagyon jól ismerjük, hogy az EU kis országai különösen keleten aligha dicsekedhetnek független külpolitikával. Közülük sokan évtizedeken át előbb a szovjet blokkban lavíroztak, majd külön viszonyt kezdtek kiépíteni az Egyesült Államokkal." - mondta Alekszej Kuznyecov, az oroszországi Európai Kutatóközpont vezetője a Voice of Russia napilapnak.
A CIA titkos börtöneinek egy részét 2006 májusára felszámolták. Azonban az amerikaiakhoz szegezett kérdésekre nincs válasz. A 2001. évi terrorakciók soros évfordulóján az Európai Tanács emberjogi biztosa, Nils Muiznieks újból ráirányította az európai társadalom figyelmét erre a kényes témára.
"Tudatában vagyok annak, hogy ez nagyon kényes kérdés több ország számára. Amikor felvetettem a témát, nem ritkán azt a választ kaptam, hogy nem rendelkezünk semmilyen információkkal e tekintetben, mert a programot az USA valósította meg területünkön, de mi nem folytattunk együttműködést velük. Némely országok egyáltalán megtagadták a probléma megvitatását. Azonban a jog felsőbbségéről van szó." - mondta az Európai Tanács emberjogi biztosa, aET egy korábbi ülésén.
A szakértők közben úgy vélik, hogy a probléma jóval nagyobb, mert az Egyesült Államok és leghűségesebb szövetségei részéről a nemzetközi jognormák tiszteletben tartásának cinikus megtagadása volt egyetlen válaszuk korunk kihívásaira.
"Az emberi jogok problémájának megközelítése az amerikai vezetőség által ellentmondásba került azzal, ahogy a problémát az EU tagországai közelítik meg. Ez nem a mai napon történt. Azonban nem mindenki van tudatában annak, hogy 2001. szeptember 11. után az USA rendkívüli törvények viszonyai közt él. Ami pedig a börtönöket illeti, megjelenésük a belföldi és a nemzetközi jognormák diszharmóniájának az eredménye. A titkosszolgálatok a szerintük legegyszerűbb módot választották arra, hogy elkerüljék a törvény betű szerinti tiszteletben tartásának kényszerét. Nyilvánvaló, hogy ezek az emberek az Egyesült Államok legfelsőbb vezetősége jóváhagyásával cselekedtek. Ha valakit meg kell büntetni a börtönökért, akkor ez ifj. George Bush elnök és, mondjuk, Ramsfeld védelmi miniszter." --mondta Alekszandr Golc katonai politológus a Voice of Russianak.
Az Európai Unió tagországai, európai és amerikai médiák, nemkormányzati szervezetek világszerve szavukat emelték az emberi jogok lábbal tiprása ellen a terrorellenes harc során. Az USA politikájának ellenzői oldalán felléptek az EU, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európai Parlament struktúrái. A felháborodás hulláma azonban képtelen áttörni a gazdasági és politikai tekintetben leggyengébb országok mesterségesen kialakított Washington-hiperfüggőségének falát, mivel az Egyesült Államok semmiképpen sem kívánja megengedni ezeknek az országoknak, hogy valóban szuverén országokká váljanak. És amíg ez így van, csak ábrándozni lehet a kettős mérce korszakának befejezéséről a nemzetközi viszonyok területén.
"Nagyon jól ismerjük, hogy az EU kis országai különösen keleten aligha dicsekedhetnek független külpolitikával. Közülük sokan évtizedeken át előbb a szovjet blokkban lavíroztak, majd külön viszonyt kezdtek kiépíteni az Egyesült Államokkal." - mondta Alekszej Kuznyecov, az oroszországi Európai Kutatóközpont vezetője a Voice of Russia napilapnak.
A CIA titkos börtöneinek egy részét 2006 májusára felszámolták. Azonban az amerikaiakhoz szegezett kérdésekre nincs válasz. A 2001. évi terrorakciók soros évfordulóján az Európai Tanács emberjogi biztosa, Nils Muiznieks újból ráirányította az európai társadalom figyelmét erre a kényes témára.
"Tudatában vagyok annak, hogy ez nagyon kényes kérdés több ország számára. Amikor felvetettem a témát, nem ritkán azt a választ kaptam, hogy nem rendelkezünk semmilyen információkkal e tekintetben, mert a programot az USA valósította meg területünkön, de mi nem folytattunk együttműködést velük. Némely országok egyáltalán megtagadták a probléma megvitatását. Azonban a jog felsőbbségéről van szó." - mondta az Európai Tanács emberjogi biztosa, aET egy korábbi ülésén.
A szakértők közben úgy vélik, hogy a probléma jóval nagyobb, mert az Egyesült Államok és leghűségesebb szövetségei részéről a nemzetközi jognormák tiszteletben tartásának cinikus megtagadása volt egyetlen válaszuk korunk kihívásaira.
"Az emberi jogok problémájának megközelítése az amerikai vezetőség által ellentmondásba került azzal, ahogy a problémát az EU tagországai közelítik meg. Ez nem a mai napon történt. Azonban nem mindenki van tudatában annak, hogy 2001. szeptember 11. után az USA rendkívüli törvények viszonyai közt él. Ami pedig a börtönöket illeti, megjelenésük a belföldi és a nemzetközi jognormák diszharmóniájának az eredménye. A titkosszolgálatok a szerintük legegyszerűbb módot választották arra, hogy elkerüljék a törvény betű szerinti tiszteletben tartásának kényszerét. Nyilvánvaló, hogy ezek az emberek az Egyesült Államok legfelsőbb vezetősége jóváhagyásával cselekedtek. Ha valakit meg kell büntetni a börtönökért, akkor ez ifj. George Bush elnök és, mondjuk, Ramsfeld védelmi miniszter." --mondta Alekszandr Golc katonai politológus a Voice of Russianak.
Az Európai Unió tagországai, európai és amerikai médiák, nemkormányzati szervezetek világszerve szavukat emelték az emberi jogok lábbal tiprása ellen a terrorellenes harc során. Az USA politikájának ellenzői oldalán felléptek az EU, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európai Parlament struktúrái. A felháborodás hulláma azonban képtelen áttörni a gazdasági és politikai tekintetben leggyengébb országok mesterségesen kialakított Washington-hiperfüggőségének falát, mivel az Egyesült Államok semmiképpen sem kívánja megengedni ezeknek az országoknak, hogy valóban szuverén országokká váljanak. És amíg ez így van, csak ábrándozni lehet a kettős mérce korszakának befejezéséről a nemzetközi viszonyok területén.