Az 50 éves Djamila Bajaz ezredes az első nő Afganisztánban, aki egy teljes rendőrségi körzet irányításáért felel. Bár előléptetése után még csak néhány napot töltött el az új munkakörben, úgy érzi, annak ellenére, hogy a női rendőrök a tálibok gyakori célpontjai, meg fog felelni a kihívásnak.
"Dolgozom éjjel és nappal" - mondta a főváros egyik bazárjában sétálva, majd hozzátette, hogy "készen állok a szolgálatra, nem ijedtem meg, nem félek".
Az utóbbi időben sokat javult a nők helyzete Afganisztánban. Tálib vezetés alatti Afganisztánban kénytelenek voltak eltakarni az arcukat, tilos volt iskolába járniuk vagy férfi kísérő nélkül utcára menniük.
Mára jobban hozzáférnek az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkához, még mindig jelentős diszkriminációval, valamint családon belüli erőszakkal és fegyveres támadásokkal kell szembenézniük ebben az ultrakonzervatív iszlám társadalomban.
A nyilvánosság előtt nőnek lenni számos rendkívüli nehézséggel jár a dél-ázsiai országban. Az utóbbi hét hónapban több fontos állást betöltő nőt is megtámadtak. Két katonanőt és egy Kelet-Afganisztánban élő indiai írónőt megöltek, egy afgán szenátornőt pedig egy rajtaütés során megsebesítettek.
A tálibok emellett elraboltak és később fogolycsere keretében szabadon engedtek egy parlamenti képviselőnőt. Egyebek közt a merényletek miatt sokan amiatt aggódnak, hogy az afgán nők helyzetének javításában elért eredményeket el fogják törölni az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő év végi kivonulása után.
Bajaz körzete egy, az ötmilliós város tíz körzete közül, itt található az elnöki palota, számos minisztérium és a központi bank. A rendőrnőt hétfőn, három év szolgálat után nevezték ki a körzet élére. Ezt megelőzően titkosrendőrként dolgozott.
"Dolgozom éjjel és nappal" - mondta a főváros egyik bazárjában sétálva, majd hozzátette, hogy "készen állok a szolgálatra, nem ijedtem meg, nem félek".
Az utóbbi időben sokat javult a nők helyzete Afganisztánban. Tálib vezetés alatti Afganisztánban kénytelenek voltak eltakarni az arcukat, tilos volt iskolába járniuk vagy férfi kísérő nélkül utcára menniük.
Mára jobban hozzáférnek az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a munkához, még mindig jelentős diszkriminációval, valamint családon belüli erőszakkal és fegyveres támadásokkal kell szembenézniük ebben az ultrakonzervatív iszlám társadalomban.
A nyilvánosság előtt nőnek lenni számos rendkívüli nehézséggel jár a dél-ázsiai országban. Az utóbbi hét hónapban több fontos állást betöltő nőt is megtámadtak. Két katonanőt és egy Kelet-Afganisztánban élő indiai írónőt megöltek, egy afgán szenátornőt pedig egy rajtaütés során megsebesítettek.
A tálibok emellett elraboltak és később fogolycsere keretében szabadon engedtek egy parlamenti képviselőnőt. Egyebek közt a merényletek miatt sokan amiatt aggódnak, hogy az afgán nők helyzetének javításában elért eredményeket el fogják törölni az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő év végi kivonulása után.
Bajaz körzete egy, az ötmilliós város tíz körzete közül, itt található az elnöki palota, számos minisztérium és a központi bank. A rendőrnőt hétfőn, három év szolgálat után nevezték ki a körzet élére. Ezt megelőzően titkosrendőrként dolgozott.