A NATO főtitkára október 7-én, hétfőn aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország egy kínai hadiipari vállalatot bízott meg nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszere kiépítésével. Anders Fogh Rasmussen arra számított, hogy Ankara olyan rendszert választ majd, amely kompatibilis a NATO rendszereivel.
"Az nemzeti hatáskörbe tartozik, hogy a tagállamok milyen típusú rakétaelhárító rendszert választanak." - jelentette ki a katonai szövetség főtitkára, azonban azt hozzátette, hogy „ami fontos számunkra, az az, hogy a tagállamok által rendelt felszereléseknek kompatibilisnek kell lenniük a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerével”.
"Arra számítok, hogy Törökország eleget fog tenni a kívánalomnak, természetesen azt várom el, hogy minden szövetséges megfeleljen ennek a követelménynek, ez ugyanis együtt jár a NATO-tagsággal" - mondta Rasmussen egy koppenhágai konferencián.
A NATO diplomatái szerint a kínai rakétaelhárító rendszer veszélybe sodorná a szövetség egyik alapelvét, a tagállamok közötti együttműködési képességet. A védelmi szövetség bizonyos tisztségviselői pedig azon aggodalmaiknak adtak hangot, amelyek szerint kiberbiztonsági aggályokat vetne fel, ha a NATO rendszerébe integrálnák a kínai vállalat felszerelését.
"Az nemzeti hatáskörbe tartozik, hogy a tagállamok milyen típusú rakétaelhárító rendszert választanak." - jelentette ki a katonai szövetség főtitkára, azonban azt hozzátette, hogy „ami fontos számunkra, az az, hogy a tagállamok által rendelt felszereléseknek kompatibilisnek kell lenniük a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerével”.
"Arra számítok, hogy Törökország eleget fog tenni a kívánalomnak, természetesen azt várom el, hogy minden szövetséges megfeleljen ennek a követelménynek, ez ugyanis együtt jár a NATO-tagsággal" - mondta Rasmussen egy koppenhágai konferencián.
A NATO diplomatái szerint a kínai rakétaelhárító rendszer veszélybe sodorná a szövetség egyik alapelvét, a tagállamok közötti együttműködési képességet. A védelmi szövetség bizonyos tisztségviselői pedig azon aggodalmaiknak adtak hangot, amelyek szerint kiberbiztonsági aggályokat vetne fel, ha a NATO rendszerébe integrálnák a kínai vállalat felszerelését.
Néhány nappal ezelőtt a török védelmi minisztérium közölte: nagyon valószínű, hogy elfogadja a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) hadiipari vállalat 3,4 milliárd dolláros (741,2 milliárd forint) ajánlatát, még ha a döntés egyelőre nem is végleges.
A washingtoni külügyminisztérium korábban „súlyos aggodalmait” tolmácsolta amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel. Az Egyesült Államok azért tette tiltólistára a kínai vállalatot, mert az a vádak szerint Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal „illegális kereskedést” folytatott. A tenderen a kínai gyártó az FD-2000-es légelhárító rendszerrel pályázott. Ennek az amerikai Patriot, az orosz Sz-400 és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek voltak a riválisai.
Bár Törökország tartja fenn a NATO második legnagyobb hadseregét az Egyesült Államok után, nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO tavaly amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török-szíriai határ közelébe.
Peking szerint nem kell aggódni a tervezett kínai-török rakétavédelmi rendszer miatt
"Peking nem látja okát az aggodalomnak, amelyet Washington és a NATO is kifejezett amiatt, hogy Törökország rakétaelhárító rendszere kiépítésével egy kínai vállalatot szeretne megbízni." - derült ki a külügyi szóvivő keddi pekingi nyilatkozatából.
Hua Csun-jing szerint az Egyesült Államok feleslegesen politizál át egy üzleti versenyhelyzetet, s kérdésre válaszolva leszögezte, Kína szigorú szabályok között tartja a fegyverexportot, így annak nem lesz (negatív) hatása a regionális békére és stabilitásra.
Egy kínai vállalat és Törökország közötti együttműködés a két ország közötti normális katonai együttműködés része – magyarázta a szóvivő. Hozzátette, bíznak abban, hogy az érintett országok ezt képesek tárgyilagosan és ésszerűen megítélni.
Ankara nem végleges döntését jelentős kritika érte, egyrészt azért, mert a rendszer állítólag nem kompatibilis Törökország szövetségeseinél, a NATO-ban rendszeresített rendszerekkel. Mások szerint a kínai technológia alkalmazása biztonsági kockázatot jelent. Az Egyesült Államok februárban szankcióval büntette a szóban forgó kínai vállalatot (CPMIEC) iráni, észak-koreai és szíriai ügyletei miatt.
A török védelmi miniszter, Ismet Yilmaz ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a döntés melletti érvek a közös gyártás, a technológiai transzfer ígérete és az alacsony ár voltak. A 3,4 milliárd dolláros üzletről Törökországban kiszivárogtatták, hogy a tenderen orosz vállalat már a kezdetektől nem vett részt, s a második befutó nem amerikai, hanem egy európai, francia-olasz konzorcium volt.
Az is kiderült, hogy a kiírás feltételei között szerepelt a NATO-ban alkalmazott rendszerrel való kompatibilitás. E titkos technika biztosítása, s a szoftver beépítése a török fél feladata lenne.
A kínai média eddig feltűnően keveset foglalkozott a témával, az éles hangú kommentárjairól ismert Global Times című napilap szakértője is csak annyit jegyzett meg korábban, hogy Kína felelős fegyverexportőr, s a HQ-9 rakétavédelmi rendszer magas teljesítménye és viszonylagosan alacsony ára vonzó Ankara számára.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint Kína 2012-ben öt százalékos világpiaci részesedésével a világ ötödik legnagyobb fegyverexportőrre volt.
A washingtoni külügyminisztérium korábban „súlyos aggodalmait” tolmácsolta amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel. Az Egyesült Államok azért tette tiltólistára a kínai vállalatot, mert az a vádak szerint Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal „illegális kereskedést” folytatott. A tenderen a kínai gyártó az FD-2000-es légelhárító rendszerrel pályázott. Ennek az amerikai Patriot, az orosz Sz-400 és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek voltak a riválisai.
Bár Törökország tartja fenn a NATO második legnagyobb hadseregét az Egyesült Államok után, nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO tavaly amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török-szíriai határ közelébe.
Peking szerint nem kell aggódni a tervezett kínai-török rakétavédelmi rendszer miatt
"Peking nem látja okát az aggodalomnak, amelyet Washington és a NATO is kifejezett amiatt, hogy Törökország rakétaelhárító rendszere kiépítésével egy kínai vállalatot szeretne megbízni." - derült ki a külügyi szóvivő keddi pekingi nyilatkozatából.
Hua Csun-jing szerint az Egyesült Államok feleslegesen politizál át egy üzleti versenyhelyzetet, s kérdésre válaszolva leszögezte, Kína szigorú szabályok között tartja a fegyverexportot, így annak nem lesz (negatív) hatása a regionális békére és stabilitásra.
Egy kínai vállalat és Törökország közötti együttműködés a két ország közötti normális katonai együttműködés része – magyarázta a szóvivő. Hozzátette, bíznak abban, hogy az érintett országok ezt képesek tárgyilagosan és ésszerűen megítélni.
Ankara nem végleges döntését jelentős kritika érte, egyrészt azért, mert a rendszer állítólag nem kompatibilis Törökország szövetségeseinél, a NATO-ban rendszeresített rendszerekkel. Mások szerint a kínai technológia alkalmazása biztonsági kockázatot jelent. Az Egyesült Államok februárban szankcióval büntette a szóban forgó kínai vállalatot (CPMIEC) iráni, észak-koreai és szíriai ügyletei miatt.
A török védelmi miniszter, Ismet Yilmaz ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a döntés melletti érvek a közös gyártás, a technológiai transzfer ígérete és az alacsony ár voltak. A 3,4 milliárd dolláros üzletről Törökországban kiszivárogtatták, hogy a tenderen orosz vállalat már a kezdetektől nem vett részt, s a második befutó nem amerikai, hanem egy európai, francia-olasz konzorcium volt.
Az is kiderült, hogy a kiírás feltételei között szerepelt a NATO-ban alkalmazott rendszerrel való kompatibilitás. E titkos technika biztosítása, s a szoftver beépítése a török fél feladata lenne.
A kínai média eddig feltűnően keveset foglalkozott a témával, az éles hangú kommentárjairól ismert Global Times című napilap szakértője is csak annyit jegyzett meg korábban, hogy Kína felelős fegyverexportőr, s a HQ-9 rakétavédelmi rendszer magas teljesítménye és viszonylagosan alacsony ára vonzó Ankara számára.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint Kína 2012-ben öt százalékos világpiaci részesedésével a világ ötödik legnagyobb fegyverexportőrre volt.