Számos kézigránátos merényletet követtek bűnözői csoportok a 90-es és a 2000 években Magyarországon. Majd 1998. júlus 2-án Budapest V. kerületében, az Aranykéz utcában a bűnözői csoportok legvéresebb merényletet követték el Boros Tamás ellen.Előtte, az 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett végrehajtott merénylet más természetű volt. A Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult.
Aranykéz utcai merénylet
1998. július 2-án Boros leparkolt az Aranykéz utcai parkolóházban és elindult a közelben lévő irodája felé. Amikor déli 12 óra előtt néhány perccel egy, az utcán parkoló Fiat 126 (kispolski) mellé ért, a benne korábban elhelyezett bombát működésbe hozták a merénylők. A nagyjából négy kilónyi TNT-nek megfelelő erejű robbanás Boroson kívül még három embert ölt meg, és több mint húszat megsebesített.
Az elkövetéssel már akkor meggyanúsították Jozef Rohacot és szlovák társait, akikről kiderítették, hogy a Béke Hotelben készültek a támadásra, a bombát is ott „pihentetve”, mielőtt beépítették volna a merénylethez használt autóba. Az autót Josef Hamala vásárolta álnéven, hamis papírokkal. Rohac és csapata szlovák diplomata útlevéllel és szlovák rendszámú autókkal közlekedtek.
(A cikk a kép után folytatódik)
Aranykéz utcai merénylet
1998. július 2-án Boros leparkolt az Aranykéz utcai parkolóházban és elindult a közelben lévő irodája felé. Amikor déli 12 óra előtt néhány perccel egy, az utcán parkoló Fiat 126 (kispolski) mellé ért, a benne korábban elhelyezett bombát működésbe hozták a merénylők. A nagyjából négy kilónyi TNT-nek megfelelő erejű robbanás Boroson kívül még három embert ölt meg, és több mint húszat megsebesített.
Az elkövetéssel már akkor meggyanúsították Jozef Rohacot és szlovák társait, akikről kiderítették, hogy a Béke Hotelben készültek a támadásra, a bombát is ott „pihentetve”, mielőtt beépítették volna a merénylethez használt autóba. Az autót Josef Hamala vásárolta álnéven, hamis papírokkal. Rohac és csapata szlovák diplomata útlevéllel és szlovák rendszámú autókkal közlekedtek.
(A cikk a kép után folytatódik)
Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet
Az 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett végrehajtott merénylet más természetű volt. A Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult.
A Szovjetunió megszűnésének heteiben az oroszországi zsidó lakosság tömegesen vándorolt ki a magasabb életszínvonalat nyújtó Izraelbe. Az ekkor hivatalban lévő izraeli kormány intenzív bevándorlás ösztönző politikát folytatott.
A zsidók intenzív szentföldi bevándorlását nem nézték jó szemmel az Izraellel szemben álló palesztin szervezetek, emiatt egy évvel korábban Magyarország már diplomáciai bonyodalmakba is keveredett.[1]
A palesztin ellenállók régóta jó kapcsolatokat ápoltak az NSZK-ban működő, szélsőbaloldali nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval.
A szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) által elkövetett merényletnek halálos áldozata nem volt.
A merényletet elkövető RAF-tagok 1991-ben érkeztek meg Magyarországra. A később elkövetőként azonosított Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Frakció Harmadik generációjához tartoztak.
Meyer Winfried Robert Georg Hamdaker néven utazott be Magyarországra. December 14-én Meyer két Fiat Tipo típusú autót bérelt ki egy hétre a Budapesti Autótaxi Vállalat autókölcsönzőjétől. Az egyik bérautót a merénylet előtt egy nappal, december 22-én reggel 7 óra előtt állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, igen közel a Ferihegy 1-es terminál bejáratához, közvetlenül egy hirdetőtáblát tartó pózna lábához. A másik autóval a merénylet helyétől mintegy százhúsz méternyire figyelőállást vettek föl az út mellett futó ceglédi vasútvonal túloldalán.
A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben sérültek, az égő járművet mindenki el tudta hagyni.
[1]
1990. március 15-én az Iszlám Dzsihad Palesztina Felszabadításáért a következő közleményt juttatta el az al-Mahan nyugat-bejrúti szerkesztőségébe.
"A szovjet zsidók bevándorlása a legveszélyesebb a népünk elleni összeesküvések közül, mivel megerősíti Izrael államot, és Palesztina területén kívánja tömöríteni a világ zsidóságát. Népünk nem nézheti tétlenül, ölbe tett kézzel ezt az összeesküvést, hanem megfelelő intézkedéseket fog tenni a szovjet zsidók bevándorlásának megakadályozására, a szállításban közreműködő légitársaságok revügépei, irodái, valamint tranzit célját szolgáló repülőterek közvetlen célpontjaink lesznek.”
A szervezet egy hét türelmi időt adott a légitársaságoknak.
Az 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett végrehajtott merénylet más természetű volt. A Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult.
A Szovjetunió megszűnésének heteiben az oroszországi zsidó lakosság tömegesen vándorolt ki a magasabb életszínvonalat nyújtó Izraelbe. Az ekkor hivatalban lévő izraeli kormány intenzív bevándorlás ösztönző politikát folytatott.
A zsidók intenzív szentföldi bevándorlását nem nézték jó szemmel az Izraellel szemben álló palesztin szervezetek, emiatt egy évvel korábban Magyarország már diplomáciai bonyodalmakba is keveredett.[1]
A palesztin ellenállók régóta jó kapcsolatokat ápoltak az NSZK-ban működő, szélsőbaloldali nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval.
A szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) által elkövetett merényletnek halálos áldozata nem volt.
A merényletet elkövető RAF-tagok 1991-ben érkeztek meg Magyarországra. A később elkövetőként azonosított Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Frakció Harmadik generációjához tartoztak.
Meyer Winfried Robert Georg Hamdaker néven utazott be Magyarországra. December 14-én Meyer két Fiat Tipo típusú autót bérelt ki egy hétre a Budapesti Autótaxi Vállalat autókölcsönzőjétől. Az egyik bérautót a merénylet előtt egy nappal, december 22-én reggel 7 óra előtt állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, igen közel a Ferihegy 1-es terminál bejáratához, közvetlenül egy hirdetőtáblát tartó pózna lábához. A másik autóval a merénylet helyétől mintegy százhúsz méternyire figyelőállást vettek föl az út mellett futó ceglédi vasútvonal túloldalán.
A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben sérültek, az égő járművet mindenki el tudta hagyni.
[1]
1990. március 15-én az Iszlám Dzsihad Palesztina Felszabadításáért a következő közleményt juttatta el az al-Mahan nyugat-bejrúti szerkesztőségébe.
"A szovjet zsidók bevándorlása a legveszélyesebb a népünk elleni összeesküvések közül, mivel megerősíti Izrael államot, és Palesztina területén kívánja tömöríteni a világ zsidóságát. Népünk nem nézheti tétlenül, ölbe tett kézzel ezt az összeesküvést, hanem megfelelő intézkedéseket fog tenni a szovjet zsidók bevándorlásának megakadályozására, a szállításban közreműködő légitársaságok revügépei, irodái, valamint tranzit célját szolgáló repülőterek közvetlen célpontjaink lesznek.”
A szervezet egy hét türelmi időt adott a légitársaságoknak.