A Gázai övezet egy part menti földterület a Földközi-tenger kelet-délkeleti részén. Délnyugat felöl határos Egyiptommal, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel.
A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.
A Gázai övezet Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Az övezetet nem minden ország ismeri el önállónak, hanem Izrael részének, azon belül a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó területnek. A 2007-es gázai csata után a Hamas a Palesztín Hatóságot kiszorította a hatalomból és "ellenőrzi" az övezet területét, amely izraeli blokád alatt áll. Azért az idézőjel, mert csak jelen van a területen, felvonulásokat tart, de az Izraeli Biztonsági Erők (ISF), akkor és ott foganatosítanak intézkedéseket, ahol szeretnének. Sem palesztin rendőrség, sem egyéb rendvédelmi szervet nem hozott létre a Hamas. Ráhagyta a ISF-re ezeket a feladatokat.
1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött osloi megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását.
A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.
Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi.
Izrael 1994-től határoló falakat és szögesdrót kerítést kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres milicisták ellenőrzése alatt állnak.
Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság vásárlási vándorlásba kezdett a határ menti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel véget "vetnek Gáza szenvedésének." Erre soha nem került sor.
A területen előfordul, hogy összecsapnak Izraeli Biztonsági Erők és a palesztinok.
A Fatah al-Islam, ami a nem tagja a Fatah frakciónak, melynek a Fatah, és a Palesztin Felszabadítási Mozgalomnak Gázai övezet területéről időnként rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul az 2008-ban, 2009-ben és 2012-ben is légicsapásokkal válaszolt.
A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.
A Gázai övezet Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Az övezetet nem minden ország ismeri el önállónak, hanem Izrael részének, azon belül a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó területnek. A 2007-es gázai csata után a Hamas a Palesztín Hatóságot kiszorította a hatalomból és "ellenőrzi" az övezet területét, amely izraeli blokád alatt áll. Azért az idézőjel, mert csak jelen van a területen, felvonulásokat tart, de az Izraeli Biztonsági Erők (ISF), akkor és ott foganatosítanak intézkedéseket, ahol szeretnének. Sem palesztin rendőrség, sem egyéb rendvédelmi szervet nem hozott létre a Hamas. Ráhagyta a ISF-re ezeket a feladatokat.
1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött osloi megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását.
A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.
Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi.
Izrael 1994-től határoló falakat és szögesdrót kerítést kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres milicisták ellenőrzése alatt állnak.
Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság vásárlási vándorlásba kezdett a határ menti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel véget "vetnek Gáza szenvedésének." Erre soha nem került sor.
A területen előfordul, hogy összecsapnak Izraeli Biztonsági Erők és a palesztinok.
A Fatah al-Islam, ami a nem tagja a Fatah frakciónak, melynek a Fatah, és a Palesztin Felszabadítási Mozgalomnak Gázai övezet területéről időnként rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul az 2008-ban, 2009-ben és 2012-ben is légicsapásokkal válaszolt.