Az izraeli Legfelsőbb Bíróság elutasította huszonegy állampolgár beadványát, akik azt kérték, hogy nemzetiségüket "zsidóról" "izraelivé" változtassák. A bíróság huszonhat oldalas végzése szerint azért utasították vissza a kérelmet, mert az "izraeli" nemzetiség bevezetése súlyos következményeket vonna maga után az ország zsidó államként történő meghatározásában.
A zsidó államban többféle nemzetiséghez tartoznak az állampolgárok, akiknek etnikai hovatartozását a belügyminisztérium lakossági nyilvántartásában rögzítik. A jegyzék nemzetiségi rovatában ezután sem szerepelhet majd, hogy "izraeli”, a legmagasabb grémium visszautasítása miatt továbbra is csakis zsidónak, arabnak, drúznak vagy más etnikumhoz tartozónak regisztrálhatják a lakosságot.
A kérés szekuláris, liberális értelmiségi beterjesztői szerint viszont, ha létezne egy ilyen meghatározás, akkor növekedne a demokrácia és csökkenne az országban a diszkrimináció a kisebbségek, főként a népesség ötödét jelentő arab nemzetiséggel szemben.
Izrael 1948-as kikiáltásakor egyszerre zsidó és demokratikus államként határozta meg magát, de azóta is küzd azzal, hogy miként őrizheti meg egyidejűleg zsidó és demokratikus jellegét.
Nem ez volt az első kísérlet a zsidó vallási-nemzetiségi egység megkérdőjelezésére. Joram Kanyuk idén elhunyt izraeli író például azt követelte, hogy zsidó nemzetiségű, de "vallás nélküli” polgárként jegyezzék be az országos nyilvántartásba.
A zsidó államban többféle nemzetiséghez tartoznak az állampolgárok, akiknek etnikai hovatartozását a belügyminisztérium lakossági nyilvántartásában rögzítik. A jegyzék nemzetiségi rovatában ezután sem szerepelhet majd, hogy "izraeli”, a legmagasabb grémium visszautasítása miatt továbbra is csakis zsidónak, arabnak, drúznak vagy más etnikumhoz tartozónak regisztrálhatják a lakosságot.
A kérés szekuláris, liberális értelmiségi beterjesztői szerint viszont, ha létezne egy ilyen meghatározás, akkor növekedne a demokrácia és csökkenne az országban a diszkrimináció a kisebbségek, főként a népesség ötödét jelentő arab nemzetiséggel szemben.
Izrael 1948-as kikiáltásakor egyszerre zsidó és demokratikus államként határozta meg magát, de azóta is küzd azzal, hogy miként őrizheti meg egyidejűleg zsidó és demokratikus jellegét.
Nem ez volt az első kísérlet a zsidó vallási-nemzetiségi egység megkérdőjelezésére. Joram Kanyuk idén elhunyt izraeli író például azt követelte, hogy zsidó nemzetiségű, de "vallás nélküli” polgárként jegyezzék be az országos nyilvántartásba.