Rövid munkalátogatást tesz csütörtökön az izraeli kormányfő Moszkvában. A fő kérdés bizonyára az iráni „nukleáris probléma „lesz. A látogatásra is a Hatok és Irán képviselőinek november 20-21-re tervezett újabb találkozója előtt kerül sor.
Vlagyimir Putyin szeretné "meggyőzni" Benjamin Netanjahut az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint hatodikként Németország és Teherán közötti újabb, köztes egyezmény elfogadásáról.
Az előkészített dokumentumban szó van a szankciók részleges törléséről, cserébe az iráni nukleáris program felgöngyölítéséért és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) részéről a teljes ellenőrzés biztosításáért. Az izraeli kormányfő meglehet, kísérletet tesz arra, hogy rábeszélje az orosz elnököt: ne támogassa a „nukleáris problémáról” szóló megállapodást Iránnal.
Azt nem lehet tudni, miben reménykedhet Netanjahu. Hiszen Moszkva már választott az iráni probléma rendezése javára.
"Teljesen világos, hogy nem lehet megoldani szankciókkal az iráni nukleáris problémát." - jelentette ki korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. (...) Oroszország régen elismerte Irán jogát a békés atomra, azzal a feltétellel, hogy a NAÜ részéről megvan az ellenőrzés. Az Irán elleni szankciókat fokozatosan oldanák fel, annak megfelelően, ahogyan eleget tesz a program korlátozására vonatkozó követelményeknek. Ez a cél még soha nem volt annyira közel, mint most – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Vannak, és nem is kevesen, akik nemigen búsultak el a folyamat megakadása miatt. De a november 21-én kezdődő soros genfi találkozón ott lesznek a tárgyalóasztalon azok a konkrét dokumentumok, amelyek a korábbi találkozón is körvonalazódtak.
Netanjahut igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok is. John Kerry külügyminiszter elmondta, hogy az utóbbi időben szinte naponta beszél telefonon az izraeli kormányfővel. Egyénként 30 éve ismerik egymást. Kerry november 18-án, azt követően, hogy Washingtonban találkozott a török külügyminiszterrel, kijelentette: az Egyesült Államok soha nem tesz olyat, ami megingathatná Izrael biztonságát.
Már szenátorként is, az esetek száz százalékában szavaztam izraeli barátaink támogatására. Biztosíthatom őket és másokat: amit teszünk, semmiképpen nem jelent veszélyt Izraelre. Éppen ellenkezőleg. Meggyőződésünk, hogy (az iráni nukleáris problémára vonatkozó köztes egyezmény) csökkenti a veszélyt. - fejtette ki az amerikai külügyminiszter korábban a CNN-nek adott riportjában.
Maga Netanjahu nem egyszer jelentette ki, hogy az ajánlott egyezmény "rossz ügylet", és ezt ő nem fogadja el.
Izrael önállóan fogja biztosítani a zsidó állam biztonságát. Vagyis, nem retten vissza attól sem, hogy preventív csapásokat mérjen az iráni nukleáris létesítményekre.
Számos elemzőnek az a véleménye, hogy az izraeli kormányfő blöfföl. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Izraelt igencsak nehéz lesz rábírni a Teheránnal kapcsolatos megegyezés elfogadására.
Vlagyimir Putyin szeretné "meggyőzni" Benjamin Netanjahut az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint hatodikként Németország és Teherán közötti újabb, köztes egyezmény elfogadásáról.
Az előkészített dokumentumban szó van a szankciók részleges törléséről, cserébe az iráni nukleáris program felgöngyölítéséért és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) részéről a teljes ellenőrzés biztosításáért. Az izraeli kormányfő meglehet, kísérletet tesz arra, hogy rábeszélje az orosz elnököt: ne támogassa a „nukleáris problémáról” szóló megállapodást Iránnal.
Azt nem lehet tudni, miben reménykedhet Netanjahu. Hiszen Moszkva már választott az iráni probléma rendezése javára.
"Teljesen világos, hogy nem lehet megoldani szankciókkal az iráni nukleáris problémát." - jelentette ki korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. (...) Oroszország régen elismerte Irán jogát a békés atomra, azzal a feltétellel, hogy a NAÜ részéről megvan az ellenőrzés. Az Irán elleni szankciókat fokozatosan oldanák fel, annak megfelelően, ahogyan eleget tesz a program korlátozására vonatkozó követelményeknek. Ez a cél még soha nem volt annyira közel, mint most – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Vannak, és nem is kevesen, akik nemigen búsultak el a folyamat megakadása miatt. De a november 21-én kezdődő soros genfi találkozón ott lesznek a tárgyalóasztalon azok a konkrét dokumentumok, amelyek a korábbi találkozón is körvonalazódtak.
Netanjahut igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok is. John Kerry külügyminiszter elmondta, hogy az utóbbi időben szinte naponta beszél telefonon az izraeli kormányfővel. Egyénként 30 éve ismerik egymást. Kerry november 18-án, azt követően, hogy Washingtonban találkozott a török külügyminiszterrel, kijelentette: az Egyesült Államok soha nem tesz olyat, ami megingathatná Izrael biztonságát.
Már szenátorként is, az esetek száz százalékában szavaztam izraeli barátaink támogatására. Biztosíthatom őket és másokat: amit teszünk, semmiképpen nem jelent veszélyt Izraelre. Éppen ellenkezőleg. Meggyőződésünk, hogy (az iráni nukleáris problémára vonatkozó köztes egyezmény) csökkenti a veszélyt. - fejtette ki az amerikai külügyminiszter korábban a CNN-nek adott riportjában.
Maga Netanjahu nem egyszer jelentette ki, hogy az ajánlott egyezmény "rossz ügylet", és ezt ő nem fogadja el.
Izrael önállóan fogja biztosítani a zsidó állam biztonságát. Vagyis, nem retten vissza attól sem, hogy preventív csapásokat mérjen az iráni nukleáris létesítményekre.
Számos elemzőnek az a véleménye, hogy az izraeli kormányfő blöfföl. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Izraelt igencsak nehéz lesz rábírni a Teheránnal kapcsolatos megegyezés elfogadására.